Krónika

Amíg felügyelni tudjuk a gócokat, nincs baj

Koronavírus. A jelenlegi járványügyi helyzetben az iskolák biztonsággal megnyithatók, de azt senki sem tudja, mi lesz a következő hetekben – mondta lapunknak Szlávik János

Az új magyarországi fertőzöttek többsége tünetmentes vagy enyhe tünetei vannak, kevesebb idős ember kerül intenzív osztályra – mondta a Magyar Hírlapnak Szlávik János. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint az orosz vakcina bejegyeztetése erőfitogtatás és elsietett lépés.

Amíg felügyelni tudjuk  a gócokat, nincs baj
Egyelőre elegendőek a jelenlegi szigorító intézkedések – véli a főorvos
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„Abból a szempontból aggódhatunk, hogy valóban több fertőzött van, mint a korábbi időszakban, valóban országosan elterjedtebb a járvány, Budapesten és Debrecenben pedig emelkedett a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben” – magyarázta lapunknak Szlávik János az új esetek számának emelkedése kapcsán. „Csehországot szoktam hozni példának, ami egy zöld besorolású ország és naponta 200-300 új eset van, de úgy gondolják, hogy azokat a gócokat, amelyek a napi új eseteket adják, ellenőrizni tudják járványügyi szempontból” – mondta.

Kiemelte, nem az a fontos, hogy első vagy második hullám van-e, hanem az, hogy hány új eset van. „Az új fertőzöttek jó része külföldi, vagy magyar, aki olyan helyről érkezett, ahol jóval több fertőzött van. Nagyon kell figyelni arra, hogy ha valaki olyan országból jön, ahol jóval több eset, mondjuk úgy, második hullám van, akkor a karanténintézkedéseket be kell tartani.

A gócpontokat kell kutatni és figyelni. Például Pápa egyértelműen gócnak minősül, ott szűrni kell, karanténintézkedéseket kell hozni és meg kell akadályozni, hogy ebből a gócból kitörjön a vírus. Amíg ezt mi tudjuk csinálni, nincs ok aggodalomra” – hangsúlyozta.

A főorvos szerint egyelőre elegendők a jelenlegi szigorító intézkedések. Ahogy jelenleg a járványügyi helyzet áll, az iskolák biztonsággal megnyithatók, de azt senki nem tudja, mi lesz jövő héten vagy utána. Elképzelhető, hogy úgy járunk, mint Szlovákia, ahol már annyi eset van, mint márciusban, de ez még nem biztos – tette hozzá.

Hiába növekszik naponta harminc-negyvennel az új esetek száma, ez a kórházban kevésbé érzékelhető, tehát olyan új esetek vannak többségben, akik vagy teljesen tünetmentesek, vagy enyhe tünetekkel otthonaikban vannak. Egyelőre jóval kevesebb idős beteg van, aki kórházba, intenzív osztályra kerül.

„Az orosz vakcina kapcsán az orosz–amerikai harc jut eszembe a világűr meghódításáért, hogy ki küld először objektumot, embert az űrbe vagy a Marsra. Erőfitogtatásnak érzem” – emelte ki az infektológus, aki szerint az orosz hatóságok túl korán, a tesztek lezárása előtt engedélyeztették ezt az oltóanyagot, és most úgy érzik, ők győztek. Hozzátette, teljesen nyilvánvaló a tudományos világ számára, hogy ha az elmúlt néhány hétben kezdték meg a vizsgálat harmadik fázisát – a több ezer emberen placebo és valódi oltóanyaggal végzett kísérleteket –, azoknak nem lehet meg ennyi idő alatt az eredménye, és nem lehet ennyi idő alatt törzskönyvezni az oltóanyagot. Egészen biztos, hogy ez egy előtörzskönyvezés, ami megelőlegezi a gyógyszer hatékonyságát – mondta.

Azt tudni kell, hogy ezt nem januárban kezdték el fejleszteni, hanem már egy jóval korábban meglévő, az ebola ellen is alkalmazott oltóanyagnak egy variánsa. Nem lehet azt elképzelni, hogy januártól kész védőoltásokat gyárt a világ. Meglévő technológiákat alkalmaznak, és azokat fejlesztik.

A többi oltóanyag kapcsán arról beszélt, hogy mind a hat, harmadik fázisban járó vakcina tesztelése most kezdődik el. Például az Egyesült Államokban harmincezer embert kell beoltani, ez legalább egy hónap, ha nem több. Ezekből az oltásokból kettőt kell adni egy hónap különbséggel, és kell néhány hónap, hogy látható legyen, kik betegedtek meg nagyobb számban: akik a placebót kapták vagy akik az oltóanyagot. Más országok például Indiában és Pakisztánban gyártatják le a saját oltóanyagaikat (valószínűleg az olcsó munkaerő miatt) azért, hogy ha a tesztek lezárulnak az év végén vagy jövő év elején, azonnal milliós nagyságrendben álljon rendelkezésre a vakcina.

Beszélt arról is, hogy Magyarország az Európai Uniónak felajánlott oltóanyagokból foglalt le ötmilliót. Általában az országok a lakosság felének elegendő oltóanyagot szoktak lefoglalni, mert a tudomány úgy tartja, a lakosság ötven-hatvan százalékának beoltásával el lehet kerülni nagyobb járványokat. Ezzel szemben az influenzánál a magyarok tíz-húsz százaléka oltatja be magát, és van is járvány – magyarázta. Ugyanakkor már tavasszal, amikor még bőven volt influenza Magyarországon, a koronavírus-járvány ellenére nem lett súlyosabb influenzajárvány, és ez biztos, hogy a lezárásoknak és a maszkhasználatnak köszönhető. Ha jön is az influenza ősszel, nem lesz nagyobb járvány, viszont a betegség összekeverhető a koronavírus-fertőzéssel. Úgyhogy fontos, hogy minél többen adassák majd be az influenza elleni védőoltást, mert így könnyebb elkülöníteni a két betegséget – véli Szlávik doktor.

„Magyarországon ha lesz védőoltás, az valószínűleg önkéntes lesz, de bizonyos szakmákban, például az egészségügyben dolgozókat mindenképpen meg kell majd védeni a vírustól, és meggondolandó, hogy az idős embereknek ingyen fel kell ajánlani az oltást” – hangsúlyozta a főorvos, hozzátéve: azt, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok teljesen megvédenek a fertőzéstől vagy csak a fertőzés súlyosságát fogják csökkenteni, ma még senki nem tudja.

Kapcsolódó írásaink

Lépéselőnybe kerülhet Moszkva

ĀSzámos kérdést vet fel, hogy Oroszország az utolsó kísérleti fázis elvégzése nélküla világon elsőként jegyeztetett be kedden koronavírus elleni vakcinát

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom