Krónika

Roska Botond professzornak ítélték a Körber Európai Tudományos Díjat

Európa egyik legrangosabb tudományos kitüntetésével ismerték el a Svájcban kutató magyar neurobiológust, aki forradalmi változást hozott a szemészetben

A látás területe, illetve a retina kutatása egyik legnagyobb szaktekintélyének tartott magyar kutató nyerte el a Körber Alapítvány díját.

Roska Botond professzornak ítélték a Körber Európai Tudományos Díjat
A magyar tudós fő kutatási területe a látás-visszaállítást célzó génterápia
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond nyerte idén a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, a Körber Európai Tudományos Díjat, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről – adta hírül az MTI. A díjjal egymillió euró jár, az átadót szep­tember 7-én rendezik a hamburgi városházán.

Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területe és a retina kutatása egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon. Tudományos munkásságát korábban több alkalommal is elismerték, így többek között tavaly első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis-Jeantet orvosi díjat.

Fő kutatási területéről, a látás-visszaállítást célzó génterápiás kísérletekről az MTI-nek elmondta, a kutatások során olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuá­lis információt a betegek központi idegrendszerébe.

A neurobiológus márciusban interjút adott lapunknak, amelyben elárulta, eredetileg nem érdekelte a szemészet, egy alkalommal azonban az édesapját meglátogatta egy retinakutató. „Volt egy jópofa eset, tudniillik a vacsora során elmondta, hogy a retinával kapcsolatban valamilyen matematikai problémán dolgozik, de nem jutott egyről kettőre. És én, a vacsora közben megoldottam a »rejtélyt«, aminek a következménye az lett, hogy egy hónapra meghívott magához” – mesélte a kutató, aki úgy fogalmazott, a szem egy laboratórium, amelynek egy ablaka van.

Beszélt arról is, hogy ma az emberek húsz–harminc százaléka küzd öregkori látásproblémával, és ez komoly társadalmi probléma, amire nincs megnyugtató megoldás. „Az üzenet pedig az, hogy még keményebben kell dolgoznunk, hogy meg tudjuk állítani a látásromlást, vagy vissza tudjuk nyerni a látást. De nemcsak nekünk, kutatóknak kell komolyan vennünk a tényeket, hanem a politikusoknak, a tehetős magánembereknek és a tudománypolitikával foglalkozó szakembereknek is” – fogalmazott a tudós, aki szerint a hasonló elismerésekben az a jó, hogy felhívják a figyelmet, hogy vannak, akik dolgoznak a problémák megoldásán.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy mi adott számára motivációt, Roska Botond úgy felelt: „A nagyon nehéz problémáknak a megoldása. Ez mindig motiváció, ha nem igazán tudjuk, hogy mit csináljunk. Valakit bedobnak az óceánba, és nem tudja, hogy mitévő legyen. Szeretem bedobatni magamat az ismeretlenbe, az óceánba, ahol valamit ki kell találnom. Ezt igen kedvelem: új dolgokat kiötleni. Ez éltet engem!”.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom