Krónika

Csak nagy türelemmel kerülhetjük el a sokkot

Legtöbbünk idősebbek elbeszéléséből vagy a történelemórákról tudja, hogy voltak idők, amikor nagy próbatételeken kellett az emberi közösségeknek átesniük. A mi próbánk most jött el, bizonyuljunk méltónak, mint az elődeink!

A Németországban élő magyar kutató-virológus, Ruzsics Zsolt szerint Európa még a koronavírus-járvány elején jár, elhúzódó óvintézkedésekre van szükség, de a közeledő nyárias melegben gyengülhet a vírus aktivitása. Azt azonban hangsúlyozza, hogy pillanatnyilag még túl keveset tudunk erről a kórról, ezért sok a feltételezés.

Csak nagy türelemmel kerülhetjük el a sokkot
Eddig hét, embereket is megfertőző koronavírus-típust figyeltek meg (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/POOL/Karoly Arvai

– A németeket sokan csodálják, mert a rengeteg fertőzött ellenére alacsony a halálozási mutató. Mit csinálnak jól Németországban?

– Európában nincs egységes gyakorlat a járvány kezelésére, ezért a kimutatott fertőzések száma nem a legmérvadóbb adat. Ahol magas az esetszám, ott gyakran egyszerűen többeket tesztelnek, mint másutt. A járvány előrehaladásának megítélésében sem lehet kritikátlanul elfogadni a kimutatott esetek számát, bezavarhat a képbe, hogy a mintákat elemző túlterhelt gépek elromlanak, így átmenetileg kiesnek az összesítésből. Ha két nagyvárosból nem érkezik adat, az rögtön torzítja az eredményeket. A rengeteg teszt ellenére sem tudjuk megmondani, mennyi is a fertőzöttek valós száma. Nem lehet kizárni, hogy ez a szám a többszöröse az igazoltakénak.

– A fertőzöttek, az elhunytak és a gyógyultak számának összehasonlítása jobban mutatja a valós helyzetet?

– Ez is roppant csalóka. A gyógyultak száma sokszor becsléseken alapszik. A gyógyultnak nyilvánítottak közül sokaknak virológiai módszerekkel nem igazoljuk a gyógyulását. A fertőzés szerológiai vizsgálata, a vírusellenes immunválaszunk kimutatása éppen a járvány mérete, az egészségügy leterheltsége miatt még gyerekcipőben jár. Megbízható szerológiai módszerekkel tudnánk csak pontosan megállapítani, hányan estek át a fertőzésen.

– A járvány alakulása akkor mi alapján követhető?

– Leginkább az elhunytak számának változásából. Ezek az adatok pedig Európa-szerte azt mutatják, hogy a folyamat elején járunk. Talán Olaszországban mondhatják el, hogy elérték a második szakaszt, stabilizálódott a halálesetek száma. Mindenhol másutt még növekedni fog ez a mutató. Kínában, Dél-Koreában már csökken, ott túl vannak a nehezén, illetve az első fertőzési hullám elmúlt.

– Magyarországon naponta néhány halálesetet rögzítenek. Ezek szerint még teljesen a járvány kezdetén járunk?

– Nem ismerhetem pontosan az otthoni helyzetet, de az jól látható, hogy a korán bevezetett intézkedéseknek köszönhetően Közép- és Kelet-Európában lassabban terjed a vírus, ám ez nem jelenti azt, hogy nem fogják sokan elkapni, csak azt, hogy a folyamat elhúzódik.

– Tudtommal éppen ez a terv, hiszen így nem terhelődik túl az egészségügyi ellátórendszer.

– Ez így is van, de ehhez hosszú ideig, esetleg hónapokig tartó önfegyelemre lesz szükség. A társadalom nagy részének ugyanis fokozatosan át kell esnie a fertőzésen ahhoz, hogy a vírus ne tudjon gyorsan, robbanásszerűen terjedni, és ez a folyamat nagyon hosszúra nyúlhat.

– A világ különböző országaiból érkező adatok azt mutatják, hogy a melegebb és szárazabb időben kevésbé gyorsan terjed a vírus, bár teljesen nem szűnik meg. Ebből meríthetünk reményt?

– Ez a hagyományos influenzavírus esetében is így történik. Nyáron is előfordul fertőzés, de sokkal kisebb számban, és kevesebb szövődménnyel jár. A legtöbben úgy gondolják, hogy ez a koronavírus is így viselkedik, talán valóban bízhatunk ebben. De csak a lassulásban, és nem a fertőzés megszűnésében!

– Arról hallani, hogy az egyik különösen fertőzött országban, Iránban a déli meleg és száraz területeken sokkal kevesebb a fertőzés, mint az északi hűvösebb, nedvesebb vidékeken.

– Sokféle információ van, de ahhoz, hogy egyértelműen lehessen fogalmazni, először ki kell szűrni
a megtévesztő adatokat. Iránból is érkeznek ilyen hírek, de nem tudhatjuk, hogy valóban a klimatikus viszonyok állnak a háttérben, vagy más eltérések is közrejátszanak.

– Egy laikus nem is érti, miért ilyen nehéz előállítani a védőoltást, amikor a gyógyultak szervezetében ott kell lenniük az antigéneknek. Vagy nem?

– Vannak komoly próbálkozások ilyen irányban. A spanyolnáthajárvány második évétől is használták a szérumterápiát, illetve az úgynevezett rekonvaleszcens szérummal történő passzív immunizálást. A jelen ismereteink szerint jó eséllyel lehet arra számítani, hogy ez működhet a koronavírusos fertőzések megelőzésében és gyógyításában is. Sajnos van két tényező, ami a gyors előrehaladást fékezi a járvány első fázisában. Először is nincs megfelelő számú gyógyult, akiknek a véréből biztosan védő hatású szérumot lehet nyerni. A másik, hogy biztosnak kell lennünk abban, hogy ez a módszer hatásos. Vannak vírusok, amelyeknél az ellenanyagválasz nem elégséges, vagy kifejezetten káros a kórfejlődésre. Emellett a koronavírus-specifikus ellenanyagok kimutatására megbízható módszerekkel kellene rendelkeznünk. A szerológiai módszerek fejlesztése, bár gőzerővel halad, de még nem rendelkezünk minden eljárással, amire szükség lenne.

– Nem ez az első koronavírus-járvány, mitől ennyire fertőző a mostani?

– Eddig hét, embereket is megfertőző  koronavírus-típust figyeltek meg a szakemberek, amelyből négy enyhe lefolyású megbetegedést előidéző vagy tünetmentes fertőzésekkel jár, három azonban halálos szövődményeket okozhat. Ezek esetében nincs korábban szerzett immunitás az emberekben, ezért veszélyesek. Az első, a 2003–2004-es SARS-járvány emberről emberre csak nehezen terjedt, de húszszázalékos halálozási arányt mutatott. A 2012-ben felbukkant MERS a legveszélyesebb, mert harmincszázalékos a halálozási rátája, viszont emberről emberre egyáltalán nem terjed. Ez a vírus a Közel-Keleten még mindig aktív. A jelenlegi SARS–CoV–2 jelölésű vírus kevésbé jár halálos szövődményekkel, az általa okozott tünetegyüttest nevezzük Covid–19-nek, viszont könnyen terjed emberről emberre, és ettől sokkal nagyobb a fertőzési mutatója, így pedig összességében több áldozatot is szed, mint a másik kettő.

– Az elmondottak szerint pillanatnyilag csak az úgynevezett nyájimmunitás kialakulása lehet hatásos a vírus ellen?

– Amíg védőoltás nem lesz, addig valóban ez lehet a leghatásosabb. De nem mindegy, hogyan alakul ki. Ha szabadjára engedjük a vírust, és abban bízunk, hogy a társadalom gyorsan átesik a fertőzésen, akkor rengeteg áldozattal járhat a kellő védelem megszerzése. Éppen az életek megóvása érdekében a legtöbb országban a vírus terjedésének lassítására törekednek, hogy az emberek és az egészségügyi ellátórendszer számára ne jelentsen sokkot a járvány. Mindez azonban azzal járhat, hogy két-három évig is eltarthat, amíg világszerte kialakul a megfelelő immunitás. Mindenki számára elérhető védőoltás másfél-két év alatt várható. De addig is sokat tehetünk egymásért! A járványügyi intézkedések embert próbálóak, sok hétköznapi szokásunkat át kell alakítani. Legtöbbünk idősebbek elbeszéléséből vagy a történelemórákról tudja, hogy voltak idők, amikor nagy próbatételeken kellett az emberi közösségeknek átesniük. A mi próbánk most jött el, bizonyuljunk méltónak, mint az elődeink!

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom