Krónika

A rákkutatást is forradalmasítja a mesterséges intelligencia

Egyelőre kutatási fázisban van még az az új számítógépes technológia, amelyet a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is alkalmazni kíván a páciensterápiában

Hamarosan a páciensterápiába is átmehet egy új módszer, amely a mesterséges intelligencia segítségével próbálja gyógyítani a különböző daganatos megbetegedéseket.

A rákkutatást is forradalmasítja a mesterséges intelligencia
Horváth Péter és kutatócsoportja a kelet–közép-európai térségből egyedüliként nyerte el a Chan Zuckerberg Initiative ösztöndíját sejtkutatásokra
Fotó: Szegedi Biológiai Kutatóközpon

Hazánkban 2003 óta november 3. a magyar tudomány ünnepe, amelyet egy hónapon át tartó rendezvénysorozattal ünneplünk. Az idei év mottója: Értékteremtő tudomány.

A doktorim készítésekor fejlesztettünk egy olyan módszert, amellyel például a Google Maps térképein különböző objektumokat, úthálózatokat kereshetünk meg és digitalizálhatunk – mondta a Magyar Hírlapnak Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója, aki november 12-én Élet a pixelek mögött: mesterséges intelligencia a rákkutatásban és biológiában címmel tart előadást az MTA Székház Dísztermében. A kutató később Svájcban egy biológiai központba került, ahol mikroszkóppal kellett különböző sejtes mintákat elemezniük. Mint mondta, ott derült ki számára, hogy a műholdképes és a mikroszkópos feldolgozás hasonló elven működik.

Teljes genomszűréssel foglalkoztunk főleg, azaz egyesével kikapcsoltuk az emberi géneket, és megnéztük, hogy a különböző betegségeknek milyen hatása van, ha a gének hiányoznak. Mindezt mikroszkóppal, az én csoportom feladata pedig az volt, hogy a képeken kielemezzük, hogyan változnak a sejtpopulációk – magyarázta a kutató. Hozzátette, mivel őrületes mennyiségű adatról, sok millió képről és milliárdnyi sejtről van szó, ekkor kezdtek behatóan foglalkozni a mesterséges intelligenciával és használni algoritmusokat a képek kielemzésére.

Mára a sejtmodellek mellett emberi szöveteken is dolgoznak, amelyeket 2D-s és 3D-s formában tudnak modellezni és megvizsgálni. Lézerkivágós technológiával dolgozunk, amellyel, ha találunk egy izgalmas sejtet, képesek vagyunk kiemelni a környezetéből, és megvizsgálni a genetikáját – fogalmazott.

Mint mondta, jelenleg zajlik egy jelentős projekt a Zürichi Egyetem Gyermekklinikájával közösen, amely során a gyermekkori leukémiát vizsgálják. Módszerük a következő: a páciens véréből és csontvelősejtjeiből vett sejtkultúrát gyógyszerrel kezelik, és mikroszkóp alatt megvizsgálják a különböző gyógyszerek hatását. Ez alapján próbálják meg megtalálni, mely készítmény az, amely a betegséget elpusztítja, de a többi sejttípust nem bántja. Egy finnországi projektjükben pedig gyermekkori agydaganatokból vett mintákat kezelnek gyógyszerekkel, majd a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megállapítani, osztódtak-e vagy megjelentek-e újabb daganatos sejtek.

Módszerük jelenleg még kutatási technológia, vagyis a betegkezelésben egyelőre nincs benne, de mint mondta, több klinikai partnerük van, így a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is, akik már alkalmazták vagy tervezik alkalmazni a technológiát, vagyis hamarosan a páciensterápiába is átmehet.

A mesterséges intelligencia napjainkban forradalmasít nagyon sok területet, a közeljövőben az orvoslást és a biológiai tudományokat is megreformálja, vagy legalábbis nagy hatással lesz rájuk – hangsúlyozta Horváth Péter, akinek kutatócsoportja egyedüliként nyerte el idén a kelet–közép-európai régióból a Chan Zuckerberg Initiative ösztöndíját sejtkutatásokra.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom