Krónika

Kölcsönös bizalom: konferencia a közös történelmi múltról

A magyar–lengyel kapcsolatok elfogulatlan kutatása segíti a reális nemzeti önismeret kialakítását

Magyarország és  Lengyelország közös történelmi múltjáról szóló konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián, ahol negyvennyolc előadás hangzott el a két ország előadóitól.

A történelem, különösen magyar–lengyel kapcsolatok története sarokpont, amelyhez visszatérhetünk a globalizációs folyamatok, a fogyasztói társadalom és a posztnemzeti ideológiák miatti identitásvesztés korában – mondta Fodor Pál történész, turkológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont igazgatója csütörtökön, A kapcsolatok hálójában: a magyar–lengyel együttműködés ezer éve című konferencia megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémián. Köszöntőjében arra emlékeztetett, Lengyelország és Magyarország kapcsolata nem csupán a közös uralkodóknak és szenteknek, hanem az intenzív társadalmi és kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően alakult ki, amely kölcsönös bizalmat mélyített el egymás iránt. Ritka jelenség ez Európában, amit meg kell becsülni, ápolni kell és tovább adni – hangsúlyozta. Noha a magyar–lengyel barátság közismert, a tudomány és a konferencia célja mégsem az, hogy e közismert tényeket ismételgesse, a pozitív jelenségeket eltúlozva, a negatívakat pedig elhallgatva. Ez a reális nemzeti önismeret kialakítása ellen szólna – mondta Fodor Pál.

Köszöntőjében Jerzy Snopek, Lengyelország meghatalmazott és rendkívüli nagykövete elmondta: a két nép történetének szoros összefonódását jelzi, hogy egy kétnapos konferenciát megtöltenek az erről szóló előadások, a politikai életben pedig ma a visegrádi négyek együttműködése tanúskodik erről.

A nemzetközi tanácskozáson tizenkét szekcióban negyvennyolc – az államalapítástól egészen a 20. századig kiterjedő – előadás hangzott el a két ország előadóitól. Sor került olyan tematikus szekciókra is, mint Krakkó magyar szemmel – amelyben Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész ismertette Jókai Krakkó-képét –, vagy a 18–20. századi katonai kapcsolatok, amelynek részeként Kovács István költő, polonista a 19. századi háborúk magyar és lengyel résztvevőinek szerepét mutatta be. Gerencsér Tibor történész, a konferenciát támogató Wacław Felczak Alapítvány igazgatója előadásában az 1934-es lengyel–magyar kulturális egyezményről elmondta, rövid, de gyümölcsöző korszakát hozta el a két ország kapcsolatainak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom