Krónika

Döbbenetes mennyiségű űrszemét kering a Föld körül

A másodpercenként akár tíz kilométerrel száguldó darabok veszélyeztetik a műholdakat, ám a világűr teljes lommentesítése hatalmas összegek árán sem valósítható meg

Szerszámos táska, kesztyű és műhold éppúgy az űrszemét kategóriába tartozik, mint egy fényképezőgép vagy egy két milliméter átmérőjű alkatrész. A világűrben keringő tárgyak másodpercenként akár tíz kilométert is megtehetnek, s ha nekiütköznek valaminek, elképesztő pusztítást végezhetnek.

Döbbenetes mennyiségű űrszemét kering a Föld körül
Művészi elképzelése annak, miként szóródik szét a rengeteg törmelék a kozmoszban
Fotó: AFP

Rendkívül sok, durván félmillió, egy centiméternél nagyobb, ember alkotta tárgy került több lépcsőben a világűrbe 1957 óta, és ezek jelentős része ma is ott kering a fejünk felett – mondta lapunknak Szemerey Imre amatőr csillagász. Sőt, ha az egészen apró darabokat is figyelembe vesszük, milliós mennyiséget kapunk.

A világűrben működő műholdakra egy csekély térfogatú tárggyal való összeütközés is végzetes hatással lehet, hiszen a másodpercenként akár tíz kilométerrel száguldó darabok bármit átütnek, ami az útjukba kerül. Forrásunk felhívta arra is a figyelmet, hogy az űrhulladék mennyisége folyamatosan nő – és nemcsak az újabb eszközök fellövése révén, hanem véletlen és szándékos módokon is. Az előbbi azt takarja, amikor egy műholdba tervezhetetlenül csapódik be valami, s abból további elemek szakadnak ki, így szaporítva a hulladékot. Szemerey Imre erre az esetre utalva megemlítette, az Amerikai Világűr-megfigyelő Hálózat (SSN) munkatársai 2005 elején élő adásban nézhették végig, ahogy egy harmincegy esztendős amerikai rakéta maradványai frontálisan nekimentek egy 2000-ben felbocsátott kínai űrhajó harmadik fokozatának. Az eset csaknem hétszáz kisebb-nagyobb darabbal szaporította az űrszemetet – mondta.

A szándékos ütközések egytől egyig katonai erődemonstrációt takarnak, legutóbb például idén március végén tett effélét India, amikor egy saját fejlesztésű rakétával megsemmisítette egy háromszáz kilométeres magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdját – magyarázta Szemerey Imre, hozzátéve, erre korábban csak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína volt képes.

Mindent egybevetve az űrhulladék óriási gond, és bár a Földön ígéretes megoldások születtek a keringő kisebb-nagyobb tárgyak befogására, azok vagy nem a megfelelő módon működtek a súlytalanság állapotában, vagy nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – mondta a szakértő.

Kiemelte, mindent akkor sem lehetne összevadászni, ha százmilliárd dollárt fordítanánk erre a feladatra, így csak reménykedni lehet abban, hogy a tárgyak előbb-utóbb belépnek a légkörbe, és elégnek – vagy ha mégsem, akkor lakatlan területre vagy valamelyik óceánba csapódnak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom