Krónika

Európa elhízottjai vagyunk

Magyarországon mintegy kétszázötvenezer súlyosan kövér ember él, rajtuk a diéta vagy a mozgás már nem, kizárólag sebészeti kezelés, azaz a bariátriai műtét segíthet

A 2000-es évekhez képest mára megállt itthon a túlsúlyosak, illetve az elhízottak számának növekedése, ám ezen belül egyre több a vészesen elhízott ember. Ezzel továbbra is Európa élén állunk.

Európa elhízottjai vagyunk
A zsíros ételek rendszeres fogyasztása lehet az elhízás egyik kiváltó oka
Fotó: MH

Száz éve vitatéma, hogy az elhízás betegség-e vagy nem, de hivatalosan 1950 óta a betegségek nemzetközi osztályozásában szerepel. Az elhízás már-már világméretű járvány, és sajnos hazánk az OECD adatai alapján Európa legelhízottabb nemzete. Manapság kontinensünkön a negyven évvel ezelőttihez képest napi ötszáz kalóriával többet fogyaszt az átlagember, és több mint öt óra ülőfoglalkozást végez, rá­adásul az emberek negyvenkét százaléka inaktív. Ez már önmagában is elég, hogy az elhízás kialakuljon – hívta fel a figyelmet az európai elhízás napja kapcsán tartott  pénteki háttérbeszélgetésen Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) ügyvezető elnöke. Kiemelte, a genetika és a környezet interak­ciója miatt lett ez világméretű probléma. „A genetika tölti meg a fegyvert, és a környezet húzza meg a ravaszt” – szemléltette a helyzetet.

Összességében a magyar lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Túlsúlyosnak számít valaki, ha testtömegindexe (BMI) huszonöt felett van, elhízott pedig akkor, ha harminc fölött. A MET vizsgálata alapján az elmúlt nyolc évben a felnőttkori túlsúly és elhízás együttes aránya nem nőtt, ami nagy eredmény, és pozitív változás a 2000-es évekhez képest. Riasztó ugyanakkor, hogy egyre több a vészesen elhízott (40 BMI feletti) ember. Ilyen például ha valaki 180 centiméter magas, és 150 kiló.

Különösen fontos a megelőzés, tehát az egészséges étkezés, rendszeres testmozgás, stresszkezelés, amely leginkább gyermekkorban, illetve az enyhe túlsúly megjelenésekor lényeges. De szót kell ejteni arról is, hogy az elhízás következtében harminc további betegség alakulhat ki, olyanok, mint a magas vérnyomás vagy a kettes típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, illetve egyes daganatos betegségek. Ezek rizikóját már öt-tíz százalékos fogyás is csökkenti.

Itthon körülbelül kétszázötvenezer ember van, akiket soha nem látunk az utcákon, mert annyira elhízottak, hogy lakásukba beszorulva élnek. A fogyókúra, a mozgás nekik már nem segít, ilyenkor a bariát­riai műtét jöhet szóba, amikor a gyomor méretét sebészeti úton csökkentik. Az ilyen beavatkozásokból hazánkban évente ötszázat végeznek – mondta Mohos Elemér bariát­riai sebész, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főorvosa. Ám ezek a műtétek a visegrádi országok közül egyedül nálunk önköltségesek, így milliós nagyságrendű összeget ró az érintettekre. A MET már benyújtott egy anyagot amiben javasolta, hogy az elhízás kezelését és a műtétet is finanszírozni kellene. Az elhízás következtében kialakult betegségek a 2012-es adatok alapján mintegy 207 milliárd forintos többletterhet rónak az államra. Ez akkor a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom