Kína 2023

Pekingből jelenti munkatársunk: Kína a nyitottság jegyében

„Meg fogjuk védeni Kína szuverenitását, biztonságát, valamint fejlesztési érdekeit” – nyomatékosította sajtótájékoztatóján Csin Kang külügyminiszter, hozzátéve: továbbra a nyitottság és a fejlesztés, amik a kínai politikát meghatározzák, ezzel pedig az ország új lehetőségeket is kíván teremteni a világ számára.

Pekingből jelenti munkatársunk: Kína a nyitottság jegyében
A tanácskozás helyszíne, a Nagy Nép Csarnok
Fotó: AFP/Li Xin

A régi bonmot szerint, amikor Kádár János és Mao Ce-tung találkoztak, a kínai vezető megkérdezte kollégáját, hogy hányan is laknak Magyarországon. Amikor Kádár elmondta neki, hogy az ország lakossága nagyjából 10 millió fő, Mao nevetett és azt mondta: akkor ott mindenki személyesen ismer mindenkit. Az alábbi anekdota elhangzására persze nincs bizonyíték, azonban elég jól érzékelteti a Kína és Magyarország között minden dimenzióban megjelenő különbséget.

Ha az ember éjszaka ékezik meg Pekingbe, szinte semmit nem lát belőle, már persze az óriási kiterjedésű fényfoltot leszámítva. A világ legnépesebb fővárosát északról és nyugatról hegyek határolják, és szinte teljesen körbe öleli Hopej tartomány. A város egyike az úgynevezett négy ősi fővárosnak. A mára már 16 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Pekinget a Ming dinasztia harmadik császára, Jung-lo alapította, aki 1421-ben úgy döntött, hogy székhelyét Nancsingból északra helyezi át. Lefordítva a város neve is azt jelenti: északi főváros. A lakosság az évek alatt szépen gyarapodott, hiszen mára már mintegy 22 millió ember otthonaként szolgál. Emellett persze Kína kulturális és politikai központja is.

Egy ekkora országban, aminek ekkora fővárosa van, kár is lenne úgymond kis politikát várni. Érkezésem másnapján kezdődött a Kínai Népköztársaság 14. Országos Népi Gyűlésének tavaszi ülésszaka. Hagyományosan ezen az ülésen dönt a Kínai Kommunista Párt az ország legfontosabb dolgairól, így nem meglepő tehát, hogy a kínaiak világszerte a tévéképernyőre tapadnak.

A párt tagjainak száma az alapszervezetekkel együtt eléri a 3,5 millió főt. Az eseménynek a Nagy Népi Csarnok ad otthont, amelyet ilyenkor megtölt az a 2948 küldött, akinek feladata dönteni az ország következő öt évének meghatározó irányairól.

Az ülés nyitóbeszédében a távozó miniszterelnök, Li Ko-csiang értékelte az ország elmúlt öt évét, valamint beszámolt a kormány ez idő alatt meghozott döntéseiről is. Beszédében kiemelte, 2022 fontos év volt Kína történetében, nemcsak a koronavírus-járvánnyal, de olyan váratlan gazdasági nehézségekkel is meg kellett küzdenie az országnak, mint az egész világot sújtó infláció.

A miniszterelnök az ország helyzetét számokban is ismertette: eszerint Kína gazdasága 3 százalékos növekedést ért el, nem függetlenül a koronavírus-járvány miatti lezárásoktól, azonban a elmondása szerint ez a szám jövő évben már meghaladhatja az 5 százalékot is. Kiemelte, a világot sújtó infláció komoly kihívást jelentett Kínának is, a párt pedig továbbra is megtesz mindent azért, hogy az élelmiszer- és az energiaárakat a lehető legalacsonyabban tartsa. A miniszterelnök ennek kapcsán hangsúlyozta, az ország vezetése ezután is kiemelten szem előtt tartja a lakosság jólétét, az alacsony jövedelműek megsegítésére pedig további forrásokat kívánnak bevonni, valamint folytatják a harcot a szegénység felszámolásáért. „Nyolc év folyamatos munkájának köszönhetően ma elmondhatjuk, hogy 100 millió vidéki honfitársunkat sikerült kiemelni a szegénységből” – hangsúlyozta Li Ko-csiang. Nőtt a városi lakosság aránya is, 60 százalékról 65 százalékra, ami természetesen az infrastrukturális fejlesztésekben is tetten érhető, hiszen ennek köszönhetően mind az út-, mind a vasúthálózat jelentősen növekedett.

A jövőről szólva Li Ko-csiang kiemelte, a kormányzat a továbbiakban is nagy hangsúlyt kíván fektetni a technológiai innovációra. A kínai termékek versenyképessége egyértelműen nőtt az elmúlt években, ezért a további célok között szerepel a gyártókapacitások bővítése és a belső piac szerepének a növelése is, hiszen az ország növekedésének jelentős része a belső kereskedelemnek volt köszönhető az elmúlt évben.

A miniszterelnök kitért a környezetvédelemre is, hangoztatva, hogy az ország további lépéseket tesz a karbonsemlegesség irányába, támogatva a zöldfejlesztéseket. Ezeknek az erőfeszítések az eredményként elmondható, hogy az év több mint 85 százalékában jó vagy kiváló volt a levegő minősége a tartományjogú városokban.

A miniszter röviden kitért a tajvani helyzetre is, kiemelve, hogy az ország vezetése az egy Kína elvét követve továbbra is hitet tesz a békés újraegyesítés mellett.

Természetesen a sajtótájékoztatók is nagyszabásúak. Egy nappal később a Peking Media Centerben legalább száz másik újságíróval együtt vártuk Csin Kang külügyminisztert. Nem túlzás azt mondani, hogy a teremben bábeli zűrzavar ütötte fel a fejét, kevés olyan nyelv van, amit ne hallott volna az ember legalább egy szó elejéig. A külügyminiszter azonban, úgy fest, nem jött zavarba a multinacionális tömeg láttán, hiszen egy szemrebbenés nélkül sétált a színpadra, egy rövid köszöntő után pedig már várta is a kérdéseket.

Újságírók a külügyminiszter sajtótájékoztatóján
Újságírók a külügyminiszter sajtótájékoztatóján
Fotó: AFP - Li Xin

A korábban washingtoni nagykövetként szolgálatot teljesítő Csin Kang hangsúlyozta, a kínai diplomácia az elkövetkezendő időkben magasabb fokozatra kapcsol. Leszögezte, továbbra is készek arra, hogy megvédjék Kína alapvető érdekeit, valamint hangsúlyozta, az ország minden fajta erőpolitikát és hidegháborús mentalitást elutasít. „Meg fogjuk védeni Kína szuverenitását, biztonságát, valamint fejlesztési érdekeit” – nyomatékosította, majd hozzátette: továbbra a nyitottság és a fejlesztés, amelyek a kínai politikát meghatározzák, ezzel pedig az ország új lehetőségeket is kíván teremteni a világ számára.

Csin Kang az orosz–ukrán háború kapcsán újfent hitet tett a korábbi kínai béketerv mellett, hangsúlyozva, hogy mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt kell tartani.

Természetesen nem maradhatott ki kérdések közül a nemrég lelőtt ballon incidense sem, amire válaszul a külügyminiszter úgy fogalmazott: ez egy elkerülhető diplomáciai feszültséget okozott, valamint hangsúlyozta, a helyzet kezeléséből egyértelműen látszik, hogy az amerikai fél egy torz szemüvegen keresztül vizsgálja az eseményeket. „Olyan ez, mint amikor az ember rosszul kezdi el begombolni az ingét, hiszen úgy fest, ez az incidens teljesen letérítette Amerikát a racionális és a Kínával szembeni egészséges politika útjáról.”

Csin Kang ugyanakkor az amerikai kapcsolatokra kitérve hangsúlyozta, szükségszerű a két ország viszonyának a rendezése, hiszen az egész világ sorsa múlhat ezen. Hozzátette, Kína továbbra is követni fogja a Hszi Csin-ping elnök által lefektetett irányvonalat, azaz kapcsolatait az Egyesült Államokkal a kölcsönös tisztelet, a békés együttélés és a közös érdekek határozzák majd meg.

A teremben ülő újságírók egy jelentős része legjobban a Tajvannal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat várta, erre pedig a külügyminiszter is fel volt készülve. A feszült viszonyt firtató kérdésre Csin Kang elővett egy példányt a kínai alkotmányból, amiből idézett a jelenlévőknek. „Tajvan elidegeníthetetlen része a Kínai Népköztársaság szent földjének, ennél fogva tehát szent feladata minden kínai embernek, beleértve a tajvani honfitársainkat is, hogy az anyaföld egyesülése végbemenjen.” A miniszter emellett kiemelte még egy idézetet, ami szerint „a tajvani kérdés megoldása egyes-egyedül a kínai emberek ügye, így tehát semmilyen másik országnak nincs joga beleszólni a kérdésbe.”

Csin Kang az alkormányból idézett
Csin Kang az alkotmányból idézett
Fotó: AFP - Noel Celis

Csin Kang egyébként Tajvan tekintetében is hitet tett Li Ko-csiang kijelentése mellett, miszerint Kína a továbbiakban is a békés egyesítésre törekszik majd, azonban a külügyminiszter azt is kiemelte, a Tajvannal kapcsolatos ügyekbe való beavatkozást továbbra is vörös vonalnak tekinti. „Senki se becsülje alá a kínai akaratot és a kormányzat erejét, ha az ország szuverenitásának és területi egységének megvédéséről van szó” – hangsúlyozta, majd hozzátette, ebben a helyzetben Kína egyértelműen az alkotmánya szerint fog eljárni.

Az amerikai beavatkozásra reagálva a külügyminiszter elmondta, joggal vetődhet fel a kérdés a kínai emberekben, hogy Amerika miért akarja megóvni Ukrajna területi integritását, miközben Tajvan kérdésében figyelmen kívül hagyja Kína ugyanezen igényeit.

A sajtótájékoztató utolsó kérdését a China Daily tette fel. A lap nemrég elvégzett egy közvélemény-kutatást, amelynek eredményei alapján a kínai fiatalok egyre inkább érdeklődnek a külpolitika iránt, valamint egyre fontosabb számukra Kína nemzetközi megítélése is. A külügyminiszter köszönetét fejezte ki a lapnak az elvégzett kutatásért, hangsúlyozva: amikor arról van szó, hogy a világ tisztán és világosan meghallja Kína hangját, akkor ebben a fiataloknak jut a legnagyobb feladat. „A kínai fiataloknak magabiztosnak kell lenniük, főleg egy ötezer éves múltra visszatekintő, modernizálódó országgal a hátuk mögött. Nyitottaknak kell lenniük, tanulniuk kell másoktól, látniuk kell a világot a saját szemükkel, és a saját szavaikkal kell elmondaniuk a világnak az ő Kínájuk történetét.”