Levéltetű ellen ezek a legjobb házi módszerek

A levéltetvek (Aphidoidea) apró kártevő rovarok, amelyeknek Magyarországon is több tucat faja őshonos. Ezek egy része kifejezetten egy-egy növényt, például a rózsát támadja meg, míg más fajok sokkal kevésbé válogatósak, és szinte bármely kultúrnövényen megtelepedhetnek. Mint azt a BBC Gardener's World írja, a levéltetvek a kertek ökoszisztémája természetes részét képezik, főként azáltal, hogy táplálékforrásul szolgálnak megannyi más rovar- és madárfaj számára - írta meg a hazipatika.com.

Problémát akkor jelentenek, ha nagyon nagy számban elszaporodnak. Ilyenkor ugyanis a növényi nedveket szívva, valamint növényi fertőzéseket terjesztve óriási kárt okozhatnak akár a konyhakertben, akár kedvenc virágainkban. Szintén gyorsan közbe kell lépni, ha beltéren nevelt növényeinken jelennek meg, mivel a házban nem számíthatunk a tetvek természetes ellenségei, például a katicabogarak segítségére.

A legelső lépés nyilvánvalóan az, hogy egyáltalán felfedezzük a levéltetvek invázióját. Ez nem minden esetben egyszerű, hiszen valóban apró, csupán pár milliméteres rovarokról van szó. Intő jel lehet azonban, ha azt látjuk, hogy valamely növénynek a kertben eldeformálódtak, elszíneződtek a levelei. Ugyancsak érdemes gyanút fogni, ha valahol hirtelen rengeteg hangya jelenik meg a kertben. Anyagcsere-folyamataik során ugyanis a levéltetvek úgynevezett mézharmatot termelnek, amely egy ragacsos, cukrokban gazdag anyag, és fénylő rétegben vonja be a megtámadott növényt. A hangyák kedvelik a bőséges táplálékforrást jelentő mézharmatot, akárcsak a méhek és darazsak. Ezenkívül a mézharmat táptalajul szolgálhat a fekete színű korompenész számára is: a gombás fertőzés pedig gátolja a növények fotoszintézisét, megnehezítve azok fejlődését.

Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy valahol elharapódzott a levéltetű-fertőzés, érdemes mihamarabb közbelépni. Annál is inkább, mert gyorsan szaporodnak és terjeszkednek. De hogyan is védekezhetünk ellenük? Olyan természetes, házilag kivitelezhető megoldásokat mutatunk a levéltetvek ellen, amelyek révén rövid úton megszabadulhatunk a kártevőktől, megvédve a kerti növényeket.

1. A legegyszerűbb védekezés a levéltetvek fizikai úton történő eltávolítása, amely főként tavasszal nyújthat megoldást. A kevésbé érzékeny, erős növényeket például egy slaggal, sima vízzel is lemoshatjuk, míg a fiatalabb hajtásokat, leveleket, bimbókat gumikesztyűt húzva kézzel tisztíthatjuk meg a kártevőktől. Utóbbi esetben célszerű a rovarokat egy vödör szappanos vízbe sodorni, ahol hamar elpusztulnak.

2. Maradva a szappannál és víznél: könnyen készíthetünk belőle környezetbarát permetszert. Egyszerű folyékony szappanra van csupán szükség hozzá, abból sem kell sokat a keverékhez adni. Arra viszont figyeljünk, hogy az adott termék ne tartalmazzon zsíroldó vagy hidratáló összetevőket! A szappanos vizet egy permetezővel a növény láthatóan fertőzött részeire kell felvinni, külön ügyelve a levelek alsó felére, ahol a tetvek petéi és lárvái megbújnak. A szappan feloldja a puha testű levéltetvek külső védőrétegét, elpusztítva azokat. Eközben a madarakra és a hasznos kemény testű rovarokra nézve, beleértve katicákat és beporzó méheket, veszélytelen.

3. Szintén hasznos lehet, ha neemolaj felhasználásával készítünk riasztószert a levéltetvek ellen. Az olajhoz mellékelt használati utasításban szerepelnie kell a hígítási aránynak, de általában véve 40-50 millimétert érdemes 10 liter vízhez adni, és egy-két hetente bepermetezni vele a megóvni szándékozott növényeket. A neemfa olaja nemcsak a levéltetveket tartja távol, de egyéb rovarokat is. Éppen ezért nem árt némi elővigyázatosság, hogy mikor és hol alkalmazzuk ezt a módszert.

4. Ami a biológiai védekezést illeti, a legjobb, amit tehetünk, ha hagyjuk a katicabogarakat, zöldfátyolkákat és madarakat, hogy elvégezzék helyettünk a piszkos munkát. Ezek ugyanis levéltetvekkel táplálkoznak, kontroll alatt tartva a kártevők populációját. Semmiképpen se irtsuk tehát az említett rovarokat kertünkben, mert rendkívül hasznos a jelenlétük, nélkülük pedig szinte biztosan ellepik növényeinket a kártevő tetvek.

5. Szintén a biológiai védekezés tárgykörébe tartozik, hogy a megfelelő növénypárosításokkal is sokat tehetünk a levéltetvek távoltartásáért. Egyes erős illatú növények ugyanis taszítják a tetveket. E körben említhető a zsálya, a macskamenta, a fokhagyma, metélőhagyma és vöröshagyma, vagy éppen a sarkantyúka. A fokhagymát akár a neemolajhoz hasonlóan permetszerkészítésre is használhatjuk, de még előnyösebb, ha az említett növényfajokat olyan növények közelébe ültetjük a kertben, amelyek fogékonyak a levéltetű-fertőzésre.