Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez erőre van szükség

Hozzátette: „ki kell tartanunk akkor is, főleg akkor, ha nagyon erős nyomást gyakorolnak ránk, hogy adjuk fel alapvető érdekeinket és értékeinket, és hagyjuk, hogy a hazánkat illegális migránsokkal árasszák el, vagy hogy belekényszerítsék hazánkat és egész Európát egy olyan háborúba, ami nem a mi háborúnk”.

„Magyarország tisztában van a helyzetével. Pontosan fel tudjuk mérni erőnket és tudjuk, hogy a nagy problémákat érintő nagy megoldások nem a mi kezünkben vannak, de hiszünk az őszinte beszédben. Hiszünk abban, hogy a párbeszéd, a tárgyalás, az érdekek egyeztetése képes áthidalni a legnehezebb ellentéteket is. A hangunk egyre messzebbre hallatszik, egyre többen hallják meg, és egyre több jóakaratú ember áll mellénk ebben a mostani erőpróbában. Nagyon reméljük, részesei lehetünk az ukrajnai háborút lezáró béke, egy valódi béke létrehozásának” - húzta alá.

Rámutatott, hogy a magyarok,1956 örököseiként, „erősen hisznek” a békében, amely a szabadságban gyökerezik, „és amely egyedül ad megfelelő teret arra, hogy az emberek teljes életet élhessenek”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében kiemelte, hogy „1956 minden tragédiája ellenére egy szabadulástörténet”. „Egy nemzet emelte fel a fejét, és talált kiutat a hosszú évek alatt az ÁVÓ pincebörtöneivel és bitófáival megfélemlített félelemből és elnyomásból.

Az emberek nemcsak a szabadságot találták meg, hanem egymást is. Határvonal az első pillanattól nem a jobb- és a baloldal között, eszmék vagy világlátások között, hanem a szabadság és a zsarnokság, a magyarok és a kollaboránsok között húzódott meg” - hangsúlyozta.

„Október 23-án újjászületett a 20. század által sokszorosan megtört és meggyötört magyar nemzet” - tette hozzá.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében kiemelte: „az 1956-os szabadságharc a nemzet erkölcsi és történelmi magaslatainak egyike, célja a nemzeti függetlenség és a politikai szabadságjogok kivívása volt egy totalitárius, idegen kommunista diktatúrával szemben”.

Rámutatott, hogy ma a szerbiai magyar közösség és Szerbia más jellegű kihívásokkal néz szembe: „identitásőrzés, gazdasági boldogulás, a demokratikus intézményrendszer erősítése”.

A VMSZ elnöke hozzátette: a vajdasági magyarok büszkék Orbán Viktor miniszterelnök „megkérdőjelezhetetlen pozitív világpolitikai szerepére is”.

„Szerbia és Magyarország kapcsolata mára a honvédelem és a biztonságpolitika területére is kiterjedő stratégiai partnerséggé nemesedett. Mindez azt az üzenetet hordozza számunkra, vajdasági magyarok számára is, hogy a megbékélésből kinövő stratégiai barátság nem csak lehetséges, de az egyetlen út a békéhez, a stabilitáshoz és a fejlődéshez” - tette hozzá.

A politikusok az ünnepség előtt megkoszorúzták az 1956-os emlékművet a Szabadka melletti Palicson.