„Magyarország a háborús hisztéria közepette is kiállt a béke mellett”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az államalapítás és Szent István király ünnepe alkalmából tartott rendezvényen kiemelte: Magyarország a Vatikánnal együtt, másodmagával állt ki a háború ellen.

„Azóta bebizonyosodott, hogy a magyaroknak megint igazuk lett: az amerikai-orosz elnöki találkozó beindította a béke felé vezető tárgyalások bonyolult sorozatát, és ugyan számos nehézség vár ránk, és lesz még jó néhány akadály a béke útjában, erősen hiszem, hogy a stabilitás felé haladunk” - jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország békét akar, ez „egyszerre az ország és a nemzet, a gazdaság és a kereskedelem, de mindenekelőtt minden magyar család és minden egyes magyar ember érdeke”.

Hozzátette: a békéhez pedig erő kell, amit meg kell teremteni, ezért 2026 lesz a negyedik egymást követő év, amikor Magyarország védelmi költségvetése - összhangban a NATO-ban vállalt kötelezettségekkel - meghaladja a GDP 2 százalékát.

Emlékeztetett arra: a magyar kormány már több mint tíz éve látta, hogy a világ veszélyes módon változik, ezért már akkor olyan hosszú távú haderőfejlesztési programot indított el, amelynek célja a Magyar Honvédség teljeskörű megújítása.

A miniszter kiemelte: a reformok lehetnek összetettek és széleskörűek, de bizonyos értékek állandóak.

A politikát a hadseregen kívül kell tartani, továbbra is elfogadhatatlan egyenruhában vagy régebbi egyenruhás fotó mutogatásával politizálni. Nem történhet meg, hogy bárki a honvédség tekintélyének rombolásával akarjon saját magának politikai karriert építeni - emelte ki.

Hozzátette: a haza védelmére tett eskü egész életre szól, a honvédek „az egész nemzet biztonsága érdekében teljesítenek szolgálatot, nem szabad megosztani és politikai csatározásba rángatni őket”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a reformokról szólva felidézte: folyamatosan érkeznek az új eszközök a honvédséghez, ugyanakkor „a legkorszerűbb technika és a legjobb felszerelés sem ér semmit egy erős szervezeti kultúra és a megfelelő szemlélet nélkül”.

„Ezért a haderőfejlesztés fókuszát most a szervezetre és a szervezetben szolgáló emberekre irányítjuk. Egy olyan közeg kialakítása a célunk, amelyben a katonák helyzete stabil, hisznek önmagukban, és hisznek a küldetésükben” - fogalmazott.

Kiemelte, ők ennek az országnak a védelmére esküdtek fel, az eskü pedig azt jelenti: akárhogy lesz, „ránk számíthat a haza és számíthatnak a magyar emberek”.

Hozzátette: szerdán, augusztus 20-án új honvédtisztek tesznek tiszti esküt, akiket testi-lelki felkészültségük kiválóan alkalmassá tesz a vezetésre..

A miniszter arról is beszélt: országalapító Szent István király a Kárpát-medencében a honfoglalás után keresztény hitű és kultúrájú országot, és így európai értelemben vett államot alapított. Szent koronáját jogarral a kézben és karddal felövezve viselte, az országot a jog erejével kormányozta és a fegyver erejével védelmezte - emelte ki.

Azt mondta, Magyarország 1025. születésnapját ünnepeljük, „egy nagyszerű nemzet évezredes sikertörténetét, amely egyszerre szól a túlélésről és a megmaradásról, az újrakezdés és a változás képességéről, az alkotás és az építkezés lehetőségeinek jó felhasználásáról, végső soron az összetartozásról, amelynek tudatában az ember felelősséget vállal és áldozatot hoz”.

„Történelmünk minden mélypontja ellenére ott álltunk a minket leigázó birodalmak sírjánál, újra meg újra kivívtuk a szabadságunkat és a szuverenitásunkat, és meg tudtuk teremteni a hozzá szükséges stabilitást és békét” - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A rendezvényen kinevezésekről, előléptetésekről szóló határozatokat ismertettek, valamint kitüntetéseket, elismeréseket adott át a miniszter és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke.