Honvédelem
Még több Gripent a magyar égre!
Nem áll meg a modernizáció
– A múlt hét híre, hogy a honvédség kap négy új Gripent. A hadtudományokban kevéssé jártas olvasó ezt miként helyezze el a „polcon”? Ez sok, kevés vagy éppen pont jó?
– Ahhoz, hogy ezt megértsük, csöppet vissza kell menni az időben, hiszen a Gripenjeink története 2001-ben kezdődött. Ez még az enyhülés időszakára esett, ekkoriban senki nem sejtette, miféle válságok, konfliktusok várnak ránk. Ma viszont szomszédunkban már két éve folyik egy háború, Izraelben ugyancsak, illetve nem régen ért véget a Hegyi-Karabahot érintő ellenségeskedés. A világ alapjaiban változott, ha tetszik, rendült meg. Az a tizennégy darab harcászati repülőgép, amelyet 2001-ben beszereztünk, az akkori békeidőszakban elegendőnek tűnt, hiszen képessé tett bennünket a saját légterünk ellenőrzésére. De mára...
– Túllépett a kereteinken az idő?
– Fogalmazhatunk így is. A légierőre egyre több nemzetközi feladat hárul. Elegendő csak a négy hónapos baltikumi missziókra és a két szomszédos ország légterében végzett légtérrendészeti feladatokra gondolni. Mindeközben hazánk légterének védelmét egyre magasabb színvonalon kívánjuk ellátni. Mindez együtt annyiféle változást hozott, hogy mindenképpen szükségessé vált a flotta kibővítése.
– A tizenhat vadász a katonai terminológia szerint mekkora erőt jelent?
– Akár a régi magyar, akár a NATO szervezési elveit nézzük, egy komplett harcászati repülőszázad tizenhat gépből áll. Azaz ami most történik, az nem más, mint a „teljessé tétel”. Vagyis a beszerzés a haderőfejlesztési program régóta tervezett lépése volt, ugyanakkor számos kérdést egyeztetni kellett a szerződés mostani aláírásáig. A korábbi tervezési ütemezéshez képest ebből adódhattak időbeni eltérések.
– Ezek új vagy a már megismert változatok lesznek?
– A már eddig is alkalmazott JAS–39C változatról beszélünk, ami rendelkezni fog azokkal a korszerűsítésekkel, amelyekben a jelenlegi flottánk részesült és részesülni fog a közeli jövőben. A választás legfőbb oka az észszerűség, és nem utolsósorban a takarékosság. Nem kell új logisztikai rendszert kidolgozni, illetve sem a hajózó, sem a műszaki állománynak nem kell új vagy nagyban eltérő technikával megismerkednie. Fontos megjegyezni, hogy a meglévő flotta a rendszerben tarthatóságának nagyjából a kétharmadához közelít. Az érvényes lízingszerződés 2026. évi lejártát követően ezek az eszközök még minimálisan tíz évig gazdaságosan és megbízhatóan üzemeltethetőek.
– Van elég pilótánk?
– Igen, és a folyamatos toborzás során pedig nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás biztosítására. Nem szabad elfeledni, hogy a 2026-ot követő tíz évet lefedő, új logisztikai szerződés svédországi típusátképzést, szimulátorokon való gyakorlást és éleslövészeti gyakorlatot is tartalmaz.
– Mennyi időbe telik, amíg egy Gripen-pilóta eléri a „bármikor, bármilyen körülmények között bevethető” fokozatot?
– Nem hónapokról, hanem hosszú időszakról, hat-hét évről beszélhetünk. De ez teljességgel érthető is, hiszen óriási tudást, gyakorlatot és egyben felelősséget igényel egy ilyen típusú repülőgép irányítása, fegyverzetének használata.
– Lesz bomba és rakéta a gépekre?
– Már most is van. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a repülőgép fegyverzetét, illetve egyéb fedélzeti rendszereit folyamatosan fejleszteni szükséges annak érdekében, hogy összehasonlítva más harcászati repülőgépekkel, ezek a képességeik ne avuljanak el. A meglévő flottánkon jelenleg is zajlik egy modernizációs folyamat, amelynek keretében újfajta fegyverzeti elemek, felderítő konténerek lesznek alkalmazhatóak, illetve maga a fedélzeti szoftver rendszere is megújul, valamint a lokátora is friss képességekkel bővül. Szeretném azt is elmondani, hogy a további négy Gripen beszerzése és egy új logisztikai szerződés aláírása mellett ez év januárjában sor került a Honvédelmi Minisztérium és a Saab között egy tudományos együttműködésről, valamint egy kiválósági központ felállításáról szóló együttműködési megállapodás aláírására.
– Ez lesz az a bizonyos kiválósági központ, amelyet az ügylet bejelentésekor is említettek?
– Valójában igen. Ez többek között azt a célt szolgálja, hogy a beszerzésre kerülő L–39NG-kben folytatott kiképzések során az alkalmazott eljárásokat lehetőség szerint minél jobban közelítsük a Gripeneken folytatott repülésekhez. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy az L–39NG kabinja, annak műszerezettsége nagyban hasonlítson a JAS–39C-hez. A Saabbal kötött fejlesztési együttműködés eredményeképp kialakítandó AR- és VR-támogatott oktatórendszerek nemcsak a hajózók, hanem a karbantartók kiképzését is nagyban fogják segíteni. A megállapodásban a vállalat elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik a magyar iparral a magas hozzáadott értékkel bíró technológiák együttes kidolgozásában, a védelmi képességeink bővítésében.
