Határon átnyúló összefogás a fejlődés érdekében

Latorcai Csaba úgy fogalmazott: területfejlesztési koncepciókban, stratégiákban és iránymutatásokban uniós szinten megjelenik célként a határokon átnyúló együttműködések előmozdítása; az Európai Unió agendája külön prioritásként nevesíti az ilyen integrációt, mivel az együttműködés segíti a fejlődési lehetőségek jobb kihasználását, és a közös kihívások leküzdését.

A határokon átnyúló együttműködésekhez Magyarországon és Szlovéniában is kiváló keretet biztosítanak az Interreg programok, a két ország egyaránt tagja például a Duna-térség tizennégy országát lefedő Duna Régió Programnak, és a kilenc országra kiterjedő Central Europe programnak – közölte az államtitkár.

A Duna Régió Programból nyert támogatásra elmondása szerint jó példaként említhető a „COOP MDD” elnevezésű közös projekt, amelynek keretében a 12 természetvédelmi területet egyesítő „Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum” fejlesztését tűzte ki céljául.

Latorcai Csaba a kifejezetten a szlovén-magyar határtérségre fókuszáló Szlovénia-Magyarország Interreg programról szólva kiemelte, hogy az a környezetvédelmen, turizmusfejlesztésen és a kulturális autonómia elősegítésén túl infrastrukturális fejlesztésekhez is lehetőségeket kínál.

Elmondta, a határ két oldalán, a szlovéniai Podravje és Pomurje régiókra, valamint a magyarországi Vas és Zala vármegyékre kiterjedő programtérségbe 2021 és 2027 között 14 millió euró uniós támogatás (ERFA) érhető el, és mostanáig több mint 40 projekt támogatásáról döntöttek az illetékes montitoring bizottságban, amelynek nemzeti hatósági feladatait magyar részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium látja el.

A következő felhívást várhatóan még idén ősszel meghirdetik, a várható benyújtási határidő 2026. január lesz; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, az árvizek és földcsuszamlások kockázatainak kezelésével, a természeti örökség védelmével, az ökoturizmus fejlesztésével és népszerűsítésével, valamint a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos közös projekteket várnak.

Az államtitkár előadásában külön szólt a Szlovén Rába-vidék Térségfejlesztési Programról, amely leginkább a térség gazdaságfejlesztését célozta meg, a helyi vállalkozások működésének segítésével, technológiai színvonalukat emelő fejlesztésekkel, valamint turisztikai beruházásokkal.

A program számára 2020-2023 között évente 224,6 millió forint, összesen több mint 898,5 millió forintnyi támogatást biztosított a nemzeti költségvetésből a magyar kormány – mondta.

A programnak köszönhetően eddig nyolc, a helyi magyar és nemzetiségi lakosságot egyaránt szolgáló, például közszolgáltatásokat nyújtó, illetve közösségi és kulturális igényeket kiszolgáló egyedi projekt, valamint 24, helyi mikro-és kisvállalkozások beruházásait támogató projekt valósult meg; 2025 elején további 167 millió forintos kerettel hirdettek meg mezőgazdasági és élelmiszer-ipari fejlesztéseket támogató programot, amelyre 25 pályázat érkezett, ezeknek az elbírálása még folyik – sorolta.

Latorcai Csaba szólt arról is, hogy a Versenyképes járások program keretében a Szentgotthárdi járásba 250 millió forint felosztásáról dönthettek közösen a helyi polgármesterek, ennek alapján nyolc támogatási igény alapján 13 projekt részesült a támogatásból.

Közölte: már 2022-ben megszületett az a magyar kormányhatározat, amely szerint a magyar kormány kész együttműködési megállapodást aláírni Szlovénia kormányával egy 15 milliárd forintos Szlovén-Magyar Gazdaságfejlesztési Alap létrehozásáról, várják ezzel kapcsolatban a szlovén kormány pozitív állásfoglalását.