Határon túl

Vargha Tamás: A békét és a szabadságunkat is a hőseinknek köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk

Napjainkban, amikor háborúk dúlnak a világban, még inkább fontos emlékeztetni magukat arra: azért vagyunk itt, mert voltak hőseink, a békét és a szabadságunkat is nekik köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára csütörtökön az erdélyi Eresztevényen, Gábor Áron megújult síremlékének avatási ünnepségén.

Vargha Tamás: A békét és a szabadságunkat is a hőseinknek köszönhetjük, ezért mindkettő megőrzése kötelességünk
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára
Fotó: MH archív/Hegedüs Róbert

A székely ágyúöntő 1949. július 2-án a második kökösi csatában vesztette életét, és a háromszéki Eresztevény református temetőjében temették el. A sírhant fölé 1892-ben állított emlékműre eredetileg kerekes ágyút is terveztek, de ez akkor nem valósult meg, a hiányosságot a mostani felújításkor pótolták az eredeti tervek alapján. A csütörtöki eseményen Gábor Áron halálának 175. évfordulójáról is megemlékeztek.

Az államtitkár a felújított síremléknél mondott beszédében a hősök iránti tisztelet és emlékezés fontosságát hangsúlyozta, rámutatva: a múlt tiszteletének hiánya az egyénre, de a nemzet egészére is veszélyes, hiszen ha nincs mire visszatekinteni, nincs miből erőt meríteni, akkor az egyén és a nemzet is elveszíti „a fennmaradásához szükséges legfontosabb tájékozódási pontjait”.

„Nem csak azért emlékezünk a hősökre, mert ez erkölcsi kötelességünk, hanem mert emlékeztetnek minket arra, hogy van mit veszítenünk, és ezért van mit megvédenünk” – fogalmazott Vargha Tamás, felidézve, hogy Gábor Áron társaival „az egyéni érdekek helyett az összetartás és az egység erejében hittek”.

„Tisztelgünk a 176 éves Magyar Honvédség hős katonái előtt” – fűzte hozzá, emlékeztetve, hogy bár hősök korábban is voltak, a honvédség az 1848-49-es szabadságharc alatt jött létre.

Hangsúlyozta: a Gábor Áronhoz hasonló hősök életútja „példát mutat és identitásformáló erővel bír” a Kárpát-medencében és szerte a világon. „Gábor Áron híres fogadalma, »lészen ágyú«, ma másodszor is valósággá válik, hiszen lészen ágyú az emlékművön is” – mondta Vargha Tamás, megköszönve a felújításban részt vállalók segítségét.

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök az ágyúöntő szülőfalujának, Berecknek a küldöttségét köszöntötte és azon háromszéki településekét, ahol Gábor Áron és társai 70 ágyút öntöttek „a székely szabadság védelmére”. Emlékeztetett: emléküket nem volt mindig egyszerű őrizni, Gábor Áron temetésének napján betörtek a faluba a kozákok, és a lovakkal megtapostatták az ágyúöntő sírhelyét.

„Az egykori gyalázatot ma becsületre fordítjuk, és itt, a templomkertben végtisztességgel adózunk Gábor Áronnak, a székely nemzet hősének. Tiszteletünk jeléül befejezzük a 19. század második felében megálmodott és 1892-ben felállított emlékművet” - mondta az emlékmű utolsóként elkészült részére, a kőből faragott teljes kiképzésű kerekes ágyúra utalva.

Kifejtette: Gábor Áron és társai „nem filozofálgattak”, hanem nekivágtak az elképzelésük megvalósításának. „Nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit sem tartogat, és hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a székely nemzet méltóságát” - idézte fel Tamás Sándor.

Deszke János, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) maksai szervezetének elnöke Gábor Áron erényeit méltatta, majd Csomós László berecki plébános és Dénes Szabó Levente sepsibesenyői református lelkész mondott áldást a felújított emlékműre.

A síremlék Gyárfás Győző építész, királyi főmérnök eredeti tervei alapján elvégzett felújítása a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi Rotary Klub, a Hármas Alapítvány, a Kovászna megyei önkormányzat, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Maksa önkormányzata és helyi partnerek összefogása révén valósult meg. A kőágyú Barta Levente magyarvistai műhelyében készült.

Az emlékmű felújításáról és a körülötte kopjafákból létrehozott Emlékezés Erdejéről 2014-ben döntöttek, hogy a Kárpát-medence települései emléket állíthassanak a székely ágyúöntőnek. Ma 63 „kopjafakatona” őrzi a síremléket, a legutóbbit Mosonmagyaróvár állíttatta július 2-án.

Az avatóünnepség után az emlékezők a közeli Benke-kúrián megkoszorúzták a székely ágyúöntő Vetró András által tervezett mellszobrát is. Az alkalomból A szabadságharc mécsesei címmel nyílt kiállítás a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy révén, és Váry O. Péter újságíró tartott előadást az ágyúöntő végső nyughelyéről.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink