Határon túl

Új fakultást hozott létre Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Az új karon ősztől agrármérnöki, erdőmérnöki, valamint sport- és edzőképző szak működik

Újabb, negyedik fakultását alapította meg Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) – jelentették be kedden a székelyföldi városban az erdélyi magyar magánegyetem vezetői.

Új fakultást hozott létre Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)
Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora elmondta: a döntést májusban hozta meg az egyetem szenátusa, és a napokban a bukaresti kormányhatározat is megjelent, amely tartalmazza az új kar struktúráját. Az új karon ősztől agrármérnöki, erdőmérnöki, valamint sport- és edzőképző szak működik, dékánja Náhlik András, a Soproni Egyetem volt rektora, aki erdőmérnökként az erdészképzés kiépítésében is segédkezett.

A rektor emlékeztetett: a Sapientia EMTE megalakulásakor azt a célt tűzte ki, hogy Erdély magyarlakta megyéinek központjaiban hozza létre az önálló magyar nyelvű felsőoktatás egy-egy bázisát. Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgy következett, és a partnerintézmény Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) révén Nagyváradon is jelen vannak. Mint mondta, a háromszéki városban önálló felsőfokú entitás épül, amely a város, a régió tudományos, társadalmi és kulturális életének is központi szereplőjévé tud válni.

Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Székelyföldön különösen nagy szükség van az intézményre, hiszen innen jellemzően elmennek a fiatalok. Aki elmegy tanulni, ritkán tér vissza, így az új kar az otthoni karrierépítésben segít. Úgy értékelte, a sepsiszentgyörgyi fakultással újabb állomásához érkezett az erdélyi magyar intézményrendszer kiterjesztését, megerősítését célzó törekvésük, az egyetemmel a régiót is megerősítik. Hangsúlyozta: olyan területeken folyik képzés, amelyek „igazán illenek ehhez a régióhoz”.

A dékáni tisztséget június elsejétől betöltő Náhlik András professzor elmondta: megtisztelő számára a felkérés, kolozsvári születésűként örül, hogy visszatér Erdélybe. Hozzátette, 14 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik, de a mostani feladat pluszfelelősséggel jár, mivel teljesen új struktúrát kell kialakítani. Terveiről kifejtette: helyben szeretnék megerősíteni az oktatást, és ehhez helyi, minél magasabb képesítésű oktatókra van szükség, nemzetközileg is be kell ágyazódni.

Tonk Márton hozzátette: a közösségi – erdélyi magyar – célokat tekintve az egyetem megengedheti magának, hogy provinciális legyen, de szakmai és tudományos szinten a nemzetközi mezőny a mérce.

A további intézményépítésről elhangzott: a Pécsi Tudományegyetemmel együtt működtetett szobrász-festőművész képzést, illetve a Semmelweis Egyetemmel közösen zajló illyefalvi konduktorképzést is integrálnák, de a sportképzés téli sportokra szakosodó irányát is létrehoznák a jövőben.

Ősztől fognának hozzá a campus építéséhez, amely a tervek szerint két évig tartana, elsőként az egyetem központi épületét és a kollégiumot húznák fel, 500 diákra terveznek. Az ősszel induló sport- és edzőképző szakon 25 helyet hirdetnek, s mivel a székelyföldi intézmények, sportszervezetek kérésére indítják, reményeik szerint lesz jelentkező. A gyakorlati képzéshez kezdetben a városi sportlétesítményeket bérlik.

Tonk Márton hangsúlyozta: az egyetemen évről évre stabil, 2200 körüli a diáklétszám, a sepsiszentgyörgyi karral azonban 2600-ra nő, így az erdélyi magyar fiatalok egyharmada tanulhat a magyar kormány támogatásával működtetett erdélyi magyar magánegyetemen.