Határon túl

Szili Katalin: Minden magyar számít

Szerinte a magyar kormánynak 2011 óta van nemzetstratégiája

Nekünk minden magyar számít, bárhol éljen a világban, és minden magyar számíthat is ránk – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának hétfői ülésén.

Szili Katalin: Minden magyar számít
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó meghallgatásán a nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottságának ülésén az Országház gróf Esterházy János termében 2023. december 11-én
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A főtanácsadó kiemelte: 2023-ra a világ magyarsága „Trianon óta sosem látott módon él együtt”. Mint mondta, a magyar kormánynak 2011 óta van nemzetstratégiája, amelynek mentén számos gyakorlati lépés történt az elmúlt évtizedben, például az, hogy a magyar kormány támogatja a határon kívüli magyar közösségek önigazgatási, önkormányzási törekvéseit. „Elősegítjük a közösségek fennmaradását, támogatjuk a magyarságuk megőrzését, az egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, a szülőföldön boldogulást, együttműködést” – fogalmazott, hozzátéve: a felelősségvállalást az alaptörvény is rögzíti.

Szili Katalin rámutatott, hogy a magyar közösségek „Ausztráliától Kanadáig, Dél-Amerikától Svédországig mindenütt ott vannak”, vagyis „elmondhatjuk, hogy ma már világnemzet vagyunk”.

Fontosnak nevezte, hogy mindenki élhessen magyarként a saját szülőföldjén, ennek kapcsán azt is megjegyezte: az autonóm közösségek gazdaságilag mindig fejlettebbek, és húzzák magukkal a környező térségeket is.

Szili Katalin jelezte: a 2024 második felében esedékes soros magyar elnökség alatt öt fontos nemzetpolitikai alapelvet szeretnének az Európai Unió „asztalára letenni.” Az első, hogy a kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. A második, hogy az állampolgárság elválik a nemzeti indentitástól. A harmadik, hogy a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog elismerése. Szükséges az egyéni és kollektív jogok megadása is, „mert ha nincs kollektív jog, akkor minden integrációs törekvés asszimilációhoz fog vezetni” – sorolta, hozzátéve: az ötödik elv, hogy államalkotó tényezőként kell elismerni a nemzetiségi kisebbségi közösségeket minden olyan országban, ahol őshonos nemzeti közösségek élnek. Ennek kapcsán a főtanácsadó fontosnak nevezte az őshonos és az Európában otthont kereső, migrációs közösségek egymástól való elválasztását.

„A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás és szabályozás hosszú távon stabilitáshoz vezet” – állapította meg Szili Katalin, megjegyezve: ha ezt nem teszik meg, akkor a kisebbségek ügye mindig konfliktusforrás marad.

A Kárpát-medence magyar közösségeinek helyzetéről szóló beszámolójában Szili Katalin ismertette, hogy a Romániában, Erdélyben élő magyarság létszáma 2022-ben a népszámlálás adatai szerint 1 113 973 fő volt. A magukat magyar nemzetiségűnek vallók közül 977 ezren magyar anyanyelvűnek is vallották magukat – fűzte hozzá.

A vajdasági magyar lakosság száma 184 442 fő, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya – folytatta, hozzátéve: a Vajdaság Autonóm Tartomány azért is különleges, mert etnikailag nagyon sokszínű, 25 különböző etnikai csoport és 6 hivatalos nyelv van a régióban. Minden egyes nemzetiségnek megvan a saját nemzeti tanácsa, így kulturális, oktatási vagy média kérdésekben teljesen önállóak a közösségek – magyarázta a főtanácsadó.

Felvidéken a magyar nemzetiségűek létszáma 2021-es adatok szerint 456 154 fő, a szlovákiai magyarság aránya nyolc és fél százalékos – számolt be, megjegyezve: magyar anyanyelvűnek többen vallották magukat, mint magyar nemzetiségűnek.

Mint mondta, Kárpátalján 2001 óta nem volt hivatalos népszámlálás, de különböző felmérések adatai alapján 130 ezer főre becsülhető az ott élő magyarok száma. Szili Katalin felidézte, hogy 2017 és 2022 között számos jogszabály-módosítással szűkítették az Ukrajnában élő nemzetiségek jogait, de mióta Ukrajna az unió tagjelölt országa lett, visszaléptek néhány szűkítéstől.

Horvátországban 10 315-en jelölték meg magukat magyar nemzetiségűnek, ebből 7218-an magyar anyanyelvűek – ismertette.

Kitért arra is, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetnél elindítottak egy kézikönyvsorozatot, ami a kisebbségeket ismerteti meg a jogaikkal, segítve őket abban, hogy élni tudjanak a jogokkal. A sorozat több része – Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Muravidék – már elkészült, a köteteket online is elérhetővé tették a kutatóintézet honlapján – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink