Dőlt a lé

A feltörekvő európai régió az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet csütörtöki beszámolójában közölte, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió után példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről.

Az EBRD erre válaszul 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak és a három balti köztársaságnak.
A bank hangsúlyozza, hogy ezek a gazdaságok eddig soha nem jutottak ennyi új EBRD-befektetéshez egy év alatt.
A beszámoló szerint a tavalyi finanszírozások 70 százaléka az érintett gazdaságok zöldátalakulását előmozdító programokba irányult. Ezek közé tartozik a megújuló energiaforrások fejlesztése, az elektromos járművek értékesítésének növelése, valamint a zöldkötvények és egyéb hasonló adósságeszközök kibocsátásának elősegítése.

Az EBRD hangsúlyozta, hogy az általa nyújtott rekordértékű finanszírozás előzményeként az orosz–ukrán háború miatt tavaly számos feszültség alakult ki egyszerre. Ezek közé tartozott sok ország esetében az orosz földgázszállítások leállása, valamint a háború okozta tőkepiaci instabilitás, amelynek nyomán egy időre elapadtak a magántőke-befektetések a térségben.

Az EBRD e feszültségek enyhítésére fokozta tevékenységét a közép- és kelet-európai gazdaságokban és a balti térségben – áll a pénzintézet csütörtöki beszámolójában.
A bank tájékoztatása szerint tavaly Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült. Az e gazdaságoknak nyújtott EBRD-folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat – hangsúlyozza a londoni pénzintézet.

A beszámoló szerint Lengyelország számára az EBRD 2022-ben 990 millió euró értékben hagyott jóvá új befektetéseket. Lengyelország így az EBRD negyedik legnagyobb piacává vált Törökország, Ukrajna és Egyiptom után.
Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatásban részesült tavaly. Az EBRD magyarországi folyósításai a bankszektorra összpontosultak, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar bankok további hiteleket helyezhessenek ki a zöldátalakulást célzó programokra – áll a pénzintézet csütörtöki tájékoztatásában.

A bank hangsúlyozza, hogy jóllehet a cseh gazdaság a térségen belül elsőként már 2007-ben elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen túl nem volt szüksége az EBRD támogatására, Prága azonban a koronavírus-járvány idején ismét jelentkezett EBRD-befektetésekért.
A bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország – köztük Magyarország – mindegyike várhatóan 2010-re „graduál” a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A globális pénzügyi válság másfél évtizeddel ezelőtti elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt a bank jelentősen növelte a régió finanszírozását.
Ez azóta is tart: az EBRD tavaly működési térségének egészében is rekordösszegű, 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem hárommilliárd euróval több – befektetést hajtott végre.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.
Az EBRD tavaly áprilisban, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után hivatalosan is felfüggesztette oroszországi tevékenységét, és bezárta moszkvai irodáját.