Gazdaság

Ügyfélbarát lett az új törvény

A biztosítóknak kötelező fogadni a panaszokat

Új biztosítási törvény lép péntektől hatályba, amely rendelkezik arról is, hogy a biztosító milyen módon és milyen időpontokban köteles fogadni ügyfele panaszait. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott csomag alkalmazkodik az elmúlt időszak pénzügyi jogszabályi változásaihoz, valamint átültette a hazai jogi környezetbe az európai uniós irányelveket is.

A parlament tegnap elfogadta az új biztosítási törvényt, a 147 igen szavazattal, négy ellenében és 24 tartózkodás mellett jóváhagyott jogszabály átdolgozásában megjelentek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok – indokolta a kormány a módosítást. Az új törvény alkalmazkodik a hazai jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokhoz, életbe lépésével pedig lezárul a vonatkozó európai uniós irányelvek hazai jogrendbe való átültetése. Ez utóbbi egyik alapelve a gazdasági kockázatok figyelembevétele a mennyiségi mutatók helyett, másrészt a piaci alapú értékelés alkalmazása.

A törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfélpanaszokat. Személyesen minden munkanapon nyolc és tizenhat óra, telefonon a hét egy munkanapján nyolc és húsz óra között kell a biztosítónak az ügyfél rendelkezésére állnia. Az e-mailen küldött panaszokat folyamatosan kell fogadnia. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, ami ezáltal írásbelivé alakul át, s harminc napon belül kell érdemi választ adnia a biztosítónak. Lényeges, hogy a hat hónapnál hosszabb időre kötött életbiztosításokat harminc napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél, de ez nem vonatkozik a hitelfedezeti életbiztosításra és a fél évnél rövidebb idejűre – közölte a távirati iroda. A biztosítónak (vagy az alkusznak) kötelessége felmérni az ügyfele igényeit az életbiztosítás megkötése előtt.

Változott a több biztosító termé­keit közvetítő, úgynevezett többes ügynökök felelősségi köre is. Az általuk okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük úgy, hogy káreseményenként 1,251 millió euróért, de legfeljebb 1,876 millió euróért kell helytállnia a felelősségbiztosítónak, akár több kár esetén is.

Ha a biztosító az eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is, de a törvény tételesen felsorolja, mikor tekinthető egy eszközalap tőke-, illetve hozamgarantáltnak.

A biztosítók bármilyen eszközbe befektethetnek, tehát megilleti őket a befektetés szabadsága – ugyanakkor ezt az általános szabályt szigorítja mások mellett az a pont, amely szerint a biztosító nem vásárolhat a saját maga vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Nem vonatkozik viszont ez a kitétel a szabályozott piac­ra bevezetett értékpapírokra.

A biztosító tevékenységének bármely elemét kiszervezheti, de csak úgy, ha nála marad az irányítási és ellenőrzési jog, valamint a kockázatvállalás. Amennyiben ez a kiszervezés károsítja az ügyfelet, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.

A törvény péntektől lép hatályba, de bizonyos alrendelkezései fokozatosan, 2017 januárjáig.