Ma várhatóan vagyonfelügyelőt nevez ki a bíróság, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. élére, és ha a cég nem törleszti tartozását, felszámolják. A főként hazai piacon megjelenő Hollóházi porcelán nullszaldó körül zárta a tavalyi évet. A világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, a Herendi kilencszázmillió forintos adózás előtti nyereséget ért el 2015-ben.
Törékennyé vált a Zsolnay porcelán az elmúlt hónapokban. Februárban jelent meg a kormányrendelet, miszerint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t, a jelentős tartozása miatt, stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítették, a csődtörvényre hivatkozva. Szabó Iván ügyvéd, a cégben tizenkilenc százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője a Magyar Hírlapnak elmondta: ilyen döntést akkor hoznak, ha meg kell védeni az adott céget. Egyértelművé vált ugyanis, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa, Bachar Najari szír-svájci üzletember nem akarja törleszteni az eredetileg 230 millió forint körüli, mára 413 millió forintra rúgó tartozását a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB).
Felmondott hitel
Amikor 2012-ben a Zsolnay porcelánüzem ötszázmillió forintért az üzletember többségi tulajdonába került, a befektető tisztában volt azzal, hogy a kölcsönt törlesztenie kell, ám a mai napig egyetlen fillért sem fizetett – hangsúlyozta Szabó. Kétszázmillió forintot betett Najari a cégbe, ám egy olyan hajmáskéri telekapportot is bevitt háromszázmillió forintért, amely harmincmilliót sem ér az ügyvéd szerint.
Bachar Najari tegnap újságíróknak azt hangoztatta, hogy saját forrásból egymilliárd forintot tett bele a Zsolnay Porcelánmanufaktúrába, és egy év után már nem volt veszteséges a cég, az elmúlt években pedig már tizenhat országba exportáltak, és nyolc brandüzletet hoztak létre itthon. Szerinte a pécsi polgármester kárt okozott azon nyilatkozatával, hogy a csőd szélén áll a manufaktúra, több partner ugyanis emiatt mondta fel az együttműködést. Ezért indítottak kizárási pert a kisebbségi tulajdonos önkormányzat ellen márciusban. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert is indított, amiért az MFB május derekán felmondta a vállalat tavaly augusztusban lejárt 413 millió forintos hitelét. Bachar Najari felesége Cséplő Petra, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igazgatóságának elnöke tegnap úgy fogalmazott: az MFB olyan hitelt mondott fel, amely nem is létezik, ezért keresetet nyújtottak be.
Szabó Iván ügyvéd hangsúlyozta: nem a pécsi önkormányzat ellen folyik büntetőeljárás. Az adóhatóság nyomozói április végén tartottak házkutatást a Zsolnay pécsi székhelyén, és költségvetési csalás, valamint más bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak. A Pécsi Újság.hu nevű hírportál birtokába került telefonbeszélgetés szerint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. egyik vezetője és egy ismeretlen nő arról tárgyalt, hogy lehetséges-e számla nélkül kivinni a gyár területéről egy négyszázezer forint értékű termék-összeállítást. Szabó szerint elképzelhető, hogy ismeretlen elkövetők csomagtartóban lophattak ki porcelánokat a pécsi gyárból.
Sajtóértesülés szerint egy magyar építőipari vállalat, a West Hungária Bau vásárolta meg az MFB-től a manufaktúra tartozását, és felszámolást kezdeményezett a cég ellen. A pécsi önkormányzat jogi képviselője azt mondta: a bíróság várhatóan ma rendel ki vagyonfelügyelőt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. élére, és az ő feladata eldönteni, felszámolják-e a céget. Szabó hozzátette: ők a felszámolással kalkulálnak, mert a tartozást nem egyenlíti ki a szír-svájci befektető. Ezért is hozták létre a százszázalékos önkormányzati tulajdonú Ledina Kerámia Kft.-t. A múlt héten mintegy százharminc alkalmazott mondott fel azonnali hatállyal a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában, és létesített munkaviszonyt a Ledinánál. Az önkormányzat várakozásai szerint a Zsolnay-védjegyekkel is a felszámoló rendelkezik majd.
Közben rongálás miatt eljárást indított a rendőrség, mert a manufaktúra tulajdonos budapesti irodájának ablaküvegében kár keletkezett. Bár Najari és felesége lövésre gyanakodott, a rendőrség szerint az ablaküveg egy kintről nekidobott tárgy következtében repedt meg, és pókhálósodott be.
Itthoni világhír
Hollóházán viszont nem repedeznek az ablakok. A zempléni településen 1957 óta gyártanak háztartási porcelánt: étkészleteket és dísztárgyakat. A százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Porcelánmanufaktúra Kft. ügyvezető igazgatója, Pálfi József lapunknak elmondta: Hollóházán száz embert foglalkoztatnak. Legkisebb testvérnek nevezte a hollóházi porcelángyártást a világhírű Herendi termékek és a Zsolnay áruk mellett. Tavaly ötszázmillió forint volt a manufaktúra belföldi forgalmának az értéke, ehhez hetvenmillió forintos export társult. A saját márkás termékek elkészítése mellett is vállalnak porcelángyártást: a Scandinavian Airlines (SAS) fedélzetén használt készleteket is Hollóházán formázzák meg.
Pálfi közölte: a cég üzleti eredménye nullszaldó körül van. Világszerte tendencia, hogy a kézi munkával előállított porcelánok forgalma visszaesik. Míg a hollóházi manufaktúrában évente száz tonna használati porcelánt csinálnak, addig thaiföldi, bangladesi nagyüzemekben tízezer tonnát, egy törökországi gyárban pedig negyvenezer tonnát. Áruházláncokban nyolc-tízezer forintért kaphatók ázsiai üzemekben készült 24 darabos porcelán étkészletek. Pálfi elmondása szerint egy 24-26 darabos Hollóházi étkészlet 150 ezer forintba kerül, egy Zsolnay készlet ára háromszázezer–egymillió forint között mozog, a Herendié pedig akár négy–öt millióra is rúghat. Úgy véli: a porcelán kezd kimenni a divatból, a fiatal korosztály nemigen érdeklődik az ilyen termékek iránt. Ugyanakkor a webáruházas értékesítésük egyre népszerűbb. A manufaktúra termékeinek a kétharmada étkészlet és edény, egyharmada dísztárgy. Keresett termékük a pálinkás butykos porcelán poharakkal. Hölgyeknek porcelán divatékszereket is készítenek.
Herendi a hercegnek
Herend a magyar porcelángyártás sikertörténete. Az ománi szultán és a brit királyi udvar féltett kincsei közé tartoznak az itt készült porcelánok. Vilmos és Katalin az esküvőjükre, a magyar állam hivatalos nászajándékaként, egy Herendi porcelánremeket kapott, akárcsak a két gyermekük megszületésekor. Az idén 190 éves Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. csaknem kilencszázmillió forint adózás előtti nyereséggel zárta a tavalyi évet. Simon Attila, a cég vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: a nyereség jelentősen, 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés árbevétele 22, az exporté pedig négy százalékkal nőtt. A javuló hatékonyság mellett százötvenmillió forintos beruházást hajtottak végre. A vezérigazgató hangsúlyozta: hatvan országba exportálnak Herendi porcelántermékeket, így Japánba, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába, Olaszországba, Oroszországba is. Simon Attila jelezte: a Herendi a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az egyetlen cég, amely nyereségesen működik a kézműves termékek értékesítésével, a manufaktúrák közül a legtöbb országba exportál, és a legtöbb, csaknem 750 dolgozót foglalkoztat, ráadásul saját forrásból, hitel nélkül végzi a tevékenységét. Tavaly az országos átlagot meghaladó, négyszázalékos bérfejlesztést kaptak a munkavállalók. A cég tizenhatezer fehér formával, négyezer különböző mintával, hatvannégymillió különböző termékkel rendelkezik, az innováció eredményeként évente mintegy háromszáz-négyszáz új terméket készítenek.
A vezérigazgató szerint a Herendi Porcelánmanufaktúra számára a társadalmi felelősségvállalás is fontos. Az elmúlt években tizenkét kulturális kiállítást szerveztek idehaza és külföldön. Idén Japánban, Moldáviában és Szlovákiában is nyílt már Herendi porcelánokat bemutató kiállítás.
