Gazdaság

Csallóköz, a gasztronómia hazája

A Duna menti táj szépségéből adódóan a turizmus is egyre inkább erőre kap, a Kukkónia projekt fontos pillére a helyi termékek népszerűsítése, a régió fejlesztése

Kukkónia, vagyis Csallóköz. A történelmi Magyarország részét képező, ma is szinte színmagyar nyelvű kisrégiót a Duna, a Vág és a Kis-Duna határolja. Bár Szlovákia része e vidék, az itteniek többsége úgy tartja, hogy ez továbbra is magyar terület, ahol szlovákok is élnek.

Csallóköz
Királyrét tájvédelmi körzet megőrizte azt az arculatot, amilyen Csallóköz lehetett egykoron (Fotó: MH)

Kukkóniát a tatárjárás, vagyis a tizenharmadik század óta hívják így, nevét az itt őshonos vörös hasú unkabékáról kapta. A legenda szerint az itteniek a béka sajátos „kuk-kuk” hangját utánozták, így jelezve egymásnak, hogy tatár katonák vagy csapatok tartózkodnak a közelben. Vörös hasú békák ma is vígan éldegélnek a Bőshöz és Dunaszerdahelyhez közeli természetvédelmi területen, amely megőrizte azt az arculatot, amilyen Csallóköz lehetett egykoron. Az egykori Duna-meder által határolt Királyrét a nyugalom és a béke szigete, kizárólag szervezett csoportok látogathatják, és ez a tájra jellemző állatok és növények igazi élőhelye. Az itteniek ugyan fakitermeléssel és halászattal is foglalkoznak, ám a területet igyekeznek megőrizni eredeti voltában. A gazdálkodás miatt terjedt el Királyréten az amerikai nyárfa, ám mostanában csökken a jelentősége, ugyanis az újabb ültetésekkel a gazdálkodók igyekeznek olyan fafajtákat meghonosítani, amelyek korábban is jellemzőek voltak a Csallóközben.

A Duna nemcsak az állatok és növények számára nyújt megélhetést, a helyiek hosszú évszázadokon át igyekeztek kinyerni a folyó aranyát. Merthogy a Duna homokja tartalmaz aranyat. Az aranymosás a Csallóköz kiemelt mestersége volt, és még ma is engedélyezett tevékenység, bár jelentősége visszaszorult. Gönyűtől Komáromig ma is találni aranymosókat. A nemesfém, így az aranytelérek az Inn felső folyásánál képződnek, majd a Duna szállítja a fémeket, ugyanis az Alpokban találhatók olyan kőzetek, amelyek aranyat tartalmaznak.

A táj szépségei mellett köztudott, hogy a Csallóközben található Szlovákia legtermékenyebb földje, valamint a legjobb minőségű ivóvíz is ebben a régióban van. Mindez megteremti a kedvező feltételeket a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. Ha a gasztronómiánál tartunk, az idelátogatók számára szinte a belépőt jelentik az olyan finomságok, mint a túrós rétes, a mangalicakolbász vagy a pogácsa. Ugyancsak különleges az itt készült pálinka, paprikakrém, csipkebogyólekvár vagy az almalé. Ilyen étkeket persze máshol is találni, ám megkóstolva azokat, a látogató szinte átveszi a táj hangulatát: érzi a termékeny föld, a levegő, a víz ízét. Olyan ez, mint amikor kortyolgatunk egy jó minőségű tokaji aszút, amit csak itthon, Hegyalján lehet készíteni az ottani szőlőből, amely beitta magába a termékeny földet, a Tisza, a Bodrog és a Sajó sajátos klímáját és a sok-sok napsütést.

A napsütésnek itt azért is különleges a jelentősége, mert Szlovákia-szerte Csallóközben süt a legtöbbet a nap. A Kukkónia csallóközi termékcsalád a legjobb minőségű alapanyagokból készül, száz százalékban hazai, tartósítószertől és különböző ízfokozóktól mentesen. Emellett kiemelten fontos, hogy a megtermelt gyümölcsöt vagy zöldséget is helyben dolgozzák fel például gyümölcsital, lekvár vagy savanyúság formájában.

A Kukkónia projekt másik fontos pillére a márkaépítés mellett a régió fejlesztése. A 2014 óta tartó projekt egyik célja, hogy minél több turista látogasson ide, és ez a törekvés az elmúlt években sikeres. A beruházások mellett rendkívül fontos például, hogy a régióban különböző gyermektáborok létesüljenek. Éppen abból a megfontolásból, hogy már kicsikorban tudjanak arról a városi gyerekek is, hogy milyen a természet közelsége, milyen a friss levegő és milyenek az egészséges élelmiszerek. A projekt vezetői lényegesnek tartják a hagyományos módon, helyi alapanyagokból készített termékek támogatását. A védjegy azért jött létre, hogy ezzel népszerűsítsék a régió hagyományos termékeit, szavatolják a termékek minőségét, eredetiségét és egyediségét. A védjegy odaítélésénél alapkövetelmény, hogy a térségből származó alapanyagokból készített, helyben feldolgozott termékek legyenek. Bár ezek a termékek általában drágábbak, mint amiket a nagykereskedelmi üzletekben kapni lehet, az értékesítések révén a hazai gazdaság jut előnyhöz, és mivel minőségi termékekről van szó, az egészségvédelmi szempontok is meghatározók.

Csallóközben a másik brand a labdarúgás, amely leginkább a Dunaszerdahelyi AC csapata köré épül. A húszezer lakosú város tizenkétezres stadionnal rendelkezik. A dunaszerdahelyi Mol-aréna nemcsak a város, hanem az egész felvidék egyik kiemelt sportközpontja. A labdarúgás ugyanis az ottani magyarság egyik legfontosabb összetartó eleme. Nemcsak a csallóközi magyarok, hanem például a gömöriek közül is sokan lelkes FC DAC-szurkolók. A DAC az elmúlt négy idényben háromszor volt a legmagasabb hazai látogatottságot jegyző csapat, amelynek meccsei-re a csonka Magyarországról is sokan járnak buzdítani őket. A magyar olajipari cég, a Slovnaft leányvállalaton keresztül több mint tizenöt éve van jelen Szlovákiában, tavaly óta pedig közvetlen szereplője lett a szlovák sportéletnek. Csapatszinten a Videoton és a magyar labdarúgó-válogatott mellett a horvát nemzeti tizenegyet is támogatja a vállalat.