Milliárdos veszteség és technológiai összeomlás fenyegeti az ukrán agráriumot

Az agrárium integrációja nemcsak technikai, hanem kemény politikai és gazdasági kérdés is, most pedig három független kutatás (Smart Country, NUBiP, HFFA Research) számszerűsítette a várható kockázatokat a növényvédő szerek kivezetése kapcsán.

Milliárdos veszteségek és zuhanó export

A tanulmányok szerint az Európai Unióban tiltott hatóanyagok azonnali kivezetése Ukrajnában nem csupán adminisztratív teher, hanem egzisztenciális fenyegetés. A modellezések alapján a 24,5 millió hektárnyi ukrán termőföldből mintegy 10 millió hektár válhatna veszteségessé vagy veszítené el hozamának jelentős részét.

A kutatások által becsült főbb károk:

• Az éves terméskiesés elérheti a 14 millió tonnát.
• A gazdasági veszteség meghaladhatja az évi 4,3 milliárd dollárt.
• A kulcsfontosságú növénykultúráknál a veszteség hektáronként akár 144 dollár is lehet.
• A teljes bruttó betakarítás visszaesése elérheti a 20%-ot.
• A búza és a napraforgóolaj exportja 34%-kal, a repcéé 22%-kal zuhanhat.

Technológiai „kikapcsolás” fenyeget

A probléma gyökere, hogy az ukrán gazdák jelenleg szélesebb körű hatóanyag-listával dolgoznak, mint uniós társaik. Míg az EU-tagállamok fokozatosan vezették ki ezeket a szereket, Ukrajnának a csatlakozás pillanatára kellene teljesítenie a szigorú előírásokat. Ez különösen a kisebb gazdaságokat érintené érzékenyen.

„A modellezés még mélyebb problémát mutat: a gazdák 51%-a, akik 1,4 millió hektárt művelnek, nem rendelkezik a technológiai lehetőségekkel, hogy drágább és gyengébb alternatívákra váltson. Ez nem »könnyű átállás« lenne, hanem a technológia tényleges kikapcsolása” – figyelmeztetett Vladiszlav Szedik piaci szakértő, utalva arra, hogy bizonyos kultúráknál a technológiai sorrend 40-80%-a a most használt kulcskészítményeken alapul.

Tíz év haladékot kérnek

A vezető szakmai szervezetek – köztük az Ukrán Agrárüzleti Klub és az Európai Üzleti Szövetség (EBA) – azt sürgetik, hogy a kormány a csatlakozási tárgyalásokon harcoljon ki egy reális átmeneti időszakot. Viktor Pohorilij, az EBA agrokémiai vezetője szerint ideális esetben ez 10 évet jelentene a csatlakozástól számítva. Ez idő alatt a gyártók és kutatók kidolgozhatnának új növényvédelmi rendszereket, a termelők pedig sokkhatás nélkül vezethetnék be azokat.

Drónstop és szermaradványok

A vegyszertilalmon túl más uniós előírások is fejfájást okoznak a szektornak. Bár a vonatkozó uniós irányelv kifejezetten nem tiltja, a gyakorlatban megszűnhet a légi, különösen a drónos permetezés lehetősége. A kötelezően növelendő pufferzónák miatt a vetésterület további 5–15%-a eshet ki a termelésből.

További kockázatot jelent a szermaradványok (MRL) szabályozása. Ha egy szállítmányban az MRL-szint meghaladja az uniós normát – vagy nincs rá megállapított norma –, az áru automatikusan eladhatatlanná válik az EU-ban. Érdekesség, hogy bizonyos esetekben az EU-s határértékek még engedékenyebbek is, mint az ukránok, ami fordított helyzetben azt eredményezhetné, hogy a magasabb szermaradvány-tartalmú uniós termékek elárasztják az ukrán piacot, versenyhátrányba hozva a helyi termelőket -írj a KárpátHír.