A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett

Kiemelte: a 3 százalékos inflációs cél a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon. A tanács nem változtatott az előretekintő iránymutatáson – jelezte Varga Mihály, hozzátéve: a nemzetközi befektetői hangulat továbbra is bizonytalan, a külső inflációs környezetet felfelé mutató kockázatok övezik.

Ismertette: a piaci árazások alapján az amerikai kamatkörnyezet a korábbi várakozásokhoz képest lassabban mérséklődhet, míg az eurókamatok változatlanok maradhatnak. Az európai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak. Sok országban – 24 OECD országban – a jegybanki cél fölött ragadt az áremelkedési ütem.

A hazai folyamatokról elmondta: a konjunktúra visszafogott maradt a harmadik negyedévben, a jegybanki várakozásoktól enyhén elmaradóan a GDP 0,6 százalékkal bővült éves összevetésben, ugyanakkor a bizalmi mutatók enyhe javulása a konjunktúra élénkülését vetíti előre. Úgy vélte, hogy már az idei negyedik negyedévben élénkülhet a növekedés. Jövőre a növekedéshez a belső és a külső folyamatok is hozzá fognak járulni ismertetése szerint, az erőteljes hazai fogyasztás mellé az európai konjunktúra élénkülése mellett felzárkózik az export. Leszögezte, hogy a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a fenntartható gazdasági növekedéshez.

Kitért arra, hogy az inflációs ráta a toleranciasáv felett alakult októberben, az infláció az előző három hónaphoz hasonlóan 4,3 százalék maradt, míg a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett.

Az MNB arra számít, hogy az infláció átmenetileg a toleranciasávba csökken az árkorlátozó intézkedések meghosszabbítása és kiterjesztése miatt, ugyanakkor az infláció elleni küzdelem még nem ért véget – húzta alá.

Kedvező fejleménynek nevezte, hogy az év eleje óta erősödő forint hatása a beszerzési árakban egyre inkább megjelenik. A dezinflációs hatás a fogyasztói árakban lassabban jelenhet meg, ebből a szempontból a jegybankelnök a jövő év eleji átárazásokat nevezte kiemelten fontosnak, a vállalatok év végén jellemzően kevesebb átárazást hajtanak végre. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is meghaladják a jelenlegi tényleges inflációt – mondta.

Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a forint trendszerű erősödése támogatja a dezinflációt, az év elejéhez képest a forint több mint hat százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, és a régiós devizákhoz képest is erősödni tudott. Mindez jó alap az árstabilitáshoz, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a turbulens nemzetközi környezetben a feltörekvő gazdaságok különösen kitettek a kockázatértékelés gyors változásainak – mondta Varga Mihály.