Gazdaság
Senki nem szólhat bele abba, hogy Magyarország kitől mennyi olajat, gázt vásárol
"Az európai uniós többségnek nincs joga ahhoz, hogy tönkretegye egy tagállam gazdaságát"

Hortay Olivér annak kapcsán, hogy az EU energiaügyi minisztereinek tanácsa 2028-tól megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát, úgy fogalmazott, hogy "az európai uniós többségnek nincs joga ahhoz, hogy tönkretegye egy tagállam gazdaságát".
A szankciókhoz egyhangú döntésre van szükség, az az Európai Bizottság (EB) ügyeskedése, hogy megpróbálja a szankciót kereskedelempolitikai intézkedésként "átütni" a tagállomokon, ezekhez ugyanis elég a minősített többség. Így lehetett, hogy hétfőn az energiaügyi miniszterek elfogadták a bizottság javaslatát, annak ellenére, hogy Magyarország nemmel szavazott rá - tette hozzá.
Kifejtette: amit az EB és az Európai Parlament képvisel, teljesen ésszerűtlen. Örökre ki akarják tiltani az orosz energiahordozókat az EU-ból, mindegy, hogyan alakul az orosz-ukrán háború. Az EU földgázellátásának 19 százalékát tavaly Oroszország biztosította, az ukrán tranzit megszűnése miatt ez ma már valamivel kevesebb.
Közölte, ha a döntést átvinnék, és már a jövő év elejétől megtiltanák az azonnali ügyletek keretében történő vásárlásokat, ami több mint a beszerzések egyharmadát teszik ki, az a 2022-eshez hasonló mértékű kínálati sokkot idézne elő. Ennek beláthatatlan következményei lennének az árakra úgy, hogy a magas energiaárak már most is a közösség legnagyobb versenyképességi problémáit jelentik - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú távú szerződések tiltása nemcsak Magyarországot érinti, mert cseppfolyósítva Franciaország és Belgium is nagy mennyiségű földgázt vásárol, de Németország is vesz Belgiumtól LNG-t, ami vélhetően jelentős részben orosz eredetű. Magyarországon, Szlovákiában elsősorban árproblémát okozna a lépés, bár az európai gázpiac szorosan integrált, súlyos kínálati sokkot eredményezne.
Beszélt arról is, hogy az olajpiacon ellátási oldalról sokkal súlyosabb kihívásokat kellene kezelni a régióban. Jelenleg a magyar és a szlovák igényeket Ukrajnán át a Barátság, Horvátországon át az Adria vezetéken elégítik ki. Ha az intézkedés megvalósulna, kiesne a Barátság kőolajvezeték és az orosz kőolaj, ami a régió ellátásának több mint kétharmadát adja. Kiemelte, hogy az Adria vezeték kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy megbízhatóan kielégítse a két ország üzemanyagigényeit.
Közlése szerint a finomítók egy adott orosz-nem orosz olaj bekeverési arányra vannak optimalizálva, ha az orosz olaj beszerzési aránya sérülne, az mesterséges kínálatszűkítés lenne, a rendelkezésre álló üzemanyagmennyiség csökkentése drasztikus áremelkedést eredményezne, literenként ezer forint feletti üzemanyagárakkal kellene számolni.
Ellentmondásosnak nevezte az EU ellátási láncokról szóló rendeletét, amellyel az unió azt várja el szénhidrogén vállalatoktól, hogy karbonsemlegessé váljanak. A katari gázvállalatnak például biztosítania kellene azt, hogy a beszállító vállalatai is egyre nagyobb lépéseket tegyenek a klímasemlegesség felé vezető úton. Katar és az Egyesült Államok többször jelezte, hogy ezek megvalósíthatatlan elvárások - jegyezte meg.
Mindez Hortay Olivér szerint rámutat azokra az ellentmondásokra is, amelyek az EB kereskedelmi konfliktusait jellemzik: ki akarja tiltani az orosz gázt az EU-piacról, és az Egyesült Államoktól, illetve Katartól várja, hogy kompenzálják azt, de ők nem fogják kompenzálni. Egyre nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az EU a megújuló energiahordozókra, de a zöld technológiák jelentős része Kínából érkezik, és Kínával is egyre jobban összerúgja a port az európai vezetés.
Vagy a kereskedelmi konfliktusait gondolja komolyan az EB, vagy a zöld, diverzifikációs célokat, a kettő együtt nem megy - hangsúlyozta.
A Századvég üzletágvezetője a Lukoil és a Rosznyeft orosz olajvállalatok elleni amerikai szankciókkal kapcsolatban elmondta, a bejelentést követően a globális nyersolajárak csaknem tíz százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a piaci szereplők jelentős, új kockázatként azonosították a lépést. Azt, hogy pontosan mit eredményeznek a szankciók, még nem tudni. Nem látni azt, hogy az amerikaiak mennyire veszik komolyan a másodlagos szankciókat, mely további vállalatokra terjesztik ki a büntető intézkedést, és azt sem látni, hogy India és Kína hogyan alkalmazkod a lépéshez, és kérdés az is, hogyan lép az OPEC, már felmerült, hogy növelik a kitermelést - magyarázta.
Magyarország ellátásával kapcsolatban azt mondta, bizakodó, mert Donald Trump amerikai elnök odafigyelt Magyarországra, és többször nyilvánosan megerősítette, hogy megértette az ország helyzetét, ami egyértelmű kiállást jelent.
