Gazdaság
Az MNB a 3 százalékos inflációt tartja szem előtt
Varga Mihály: „A stabilitás érték”, ezért a jegybank óvatos és türelmes megközelítést tart fenn
A kamatdöntő ülés utáni tájékoztatón Varga Mihály leszögezte: a Tanács „továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett”, és a jelenlegi környezetben „szigorú monetáris kondíciók” fenntartása indokolt. Elmondása szerint a 3 százalékos cél 2027 elején érhető el tartósan, ehhez pedig a pozitív reálkamat biztosítása és a stabil devizapiac egyaránt szükséges. „A stabilitás érték, ami közelebb visz minket elsődleges célunkhoz, az árstabilitás eléréséhez” – fogalmazott.
A nemzetközi háttérről szólva rámutatott: a világgazdasági környezetet továbbra is bizonytalanság, a globális infláció lassú csökkenése és a geopolitikai, valamint kereskedelmi feszültségek tartják nyomás alatt. A piaci árazások alapján az amerikai jegybank a kamatcsökkentések folytatására készülhet, miközben az EKB-nál az év végéig változatlan kamatszint valószínű. A kockázatkerülés ingadozó, az arany ára ismét történelmi csúcsra ért.
A hazai gazdaságot Varga kettősséggel jellemezte: a fogyasztás élénkül, miközben a beruházások dinamikája visszafogottabb. Augusztusban a kiskereskedelem bővült, az ipari és építőipari termelés viszont mérséklődött éves alapon; ugyanakkor a rendelésállomány az építőiparban nőtt, a hangulatmutatók pedig – alacsony szintről – javulást jeleztek szeptemberben. Előretekintve az európai konjunktúra élénkülése és a korábbi kapacitásbővítések termelésbe állása az export gyorsulását támogathatja.
Az infláció szeptemberben – júliushoz és augusztushoz hasonlóan – 4,3 százalékon alakult, a maginfláció 3,9 százalék volt. A jegybank szerint a tényadat továbbra is a toleranciasáv felett van, az alapfolyamatok „változatlanul erősek”, és az ár- és árréskorlátozó intézkedések mintegy 1,5 százalékpontos mérséklő hatást fejtenek ki. A forint év eleje óta tartó erősödése már látszik a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban, és fokozatosan a fogyasztói árakban is megjelenhet. Ugyanakkor a lakossági inflációs várakozások „nincsnek összhangban sem az árstabilitásra jellemző szintekkel, sem a jelenlegi tényinflációval”, ami további óvatosságot indokol. „A devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében” – emelte ki.
A pénzügyi ciklusban is kettősség látszik: a háztartási hitelállomány éves alapon 11,7 százalékkal nőtt augusztusban, míg a vállalati hitelezés csupán 3,5 százalékkal bővült. A friss támogatások egy eleve aktív lakáspiacon hatnak, így a lakossági hitelezés tovább gyorsulhat; a vállalati hitelezés ugyanakkor a bizonytalan környezetben csak mérsékelten bővülhet. A bankrendszer tőke- és likviditási helyzete Varga szerint erős, nagyobb hitelkereslet kiszolgálására is képes.
A fizetési mérleg augusztusban 365 millió eurós többletet mutatott, főként az áruforgalmi egyenleg javulása miatt. A jegybank 2025-re az élénkülő belső kereslet mellett a többlet átmeneti mérséklődésére számít, 2026-tól viszont az új beruházások termelésbe állásával a külső pozíció újbóli erősödésére van kilátás.
A döntés indokairól az elnök úgy fogalmazott: a turbulens nemzetközi környezetben a feltörekvő gazdaságok különösen kitettek a kockázatértékelés gyors változásainak, ezért „óvatos és türelmes” monetáris politikára van szükség. A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása nem változott, az alapkamat 6,5 százalékon maradt, a pozitív reálkamat biztosítása mellett. „Az infláció elleni küzdelem még nem ért véget” – zárta tájékoztatóját Varga Mihály.
