Hogyan is állunk a „csodálatos” skandinávokhoz képest?

Hogy közvetlenül a háború után hogyan muzsikáltak a finnek, arról egyetlen nagy adatbázisban sincs semmi; a Világbank statisztikája 1961-gyel kezdődik. Akkor viszont a finn gazdaság 49,4 milliárd dollárt, a magyar 20,8-at hozott össze – vagyis a finn össztermék 2,38-szoros, 138%-kal nagyobb volt a miénknél. A rendszerváltozáskor sem volt jobb a helyzet (1990: 156 milliárd vs 89,7 milliárd), és az olló 2002–2008 között nemhogy zárult volna, hanem nyílt. És mi következett 2010 után? A kormányváltás évének 112 vs 233 milliárdját 2024-re 158 vs 252 milliárdra sikerült feljavítani. Vagyis a korábbi, több mint kétszeres finn előny (2010: +108%) ~60%-ra olvadt (252/158 ≈ 1,60). Magyarul: a „kutatóhálózatok szétverése”, a „Soros-egyetem elüldözése” és a humántőke-befektetések elhanyagolása ellenére közelebb kerültünk.

Ebből már látszik, hogy a magyar gazdaság az elmúlt 15 évben gyorsabban nőtt, mint a finn. De nézzük meg közelebbről! A finnek 2006-ban megelőztek minket éves növekedésben (a Medgyessy–Gyurcsány-korszak „bámulatos” gazdaságpolitikája idején, amihez Petschnignek is volt némi köze). A vezetést 2012-ben visszavettük; azóta egyetlen egyszer, 2016-ban előztek meg minket 0,2 százalékponttal (2,6% vs 2,4%). Igaz, hogy a 2020-as COVID-sokkban kisebbet estek, 2024-ben viszont még mínuszban voltak, miközben nálunk növekedés volt. Ha a skandináv kört Svédországgal és Norvégiával bővítjük, a kép érdemben nem változik: 2013 óta, két év kivételével, a magyar növekedés az övékét is felülmúlta.

És mit jelent ez a hétköznapokra lefordítva? Erről árulkodik az egy főre vetített, vásárlóerő-paritáson mért GDP. A rendszerváltáskor a finn előny majdnem kétszeres volt, és ez így maradt a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai időszakban is. Az elmúlt 15 évben viszont jelentősen javult a helyzet: 2024-re a magyar érték 47 635 dollár, a finn 67 091 lett – azaz Magyarország a finn szint ~71%-án áll, a finn előny pedig ~41%-ra olvadt. Ez nem azt jelenti, hogy itthon kolbászból van a kerítés – csupán azt, hogy Petschnig Mária Zita hadilábon áll a számokkal. Közgazdászként ez kínosabb, mint az, hogy 15 év alatt nem sikerült ledolgozni egy legalább hat évtizedes (valójában pedig sokkal mélyebben gyökerező) hátrányt.

Apropó: igaz, hogy Magyarország arányosan kevesebbet költ az oktatásra, de a PISA 2022 eredményei nem tükrözik ennek mértékét:

• Matematika: Finnország 484 pont, Magyarország 473 pont → +11 pont
• Szövegértés: Finnország 490 pont, Magyarország 473 pont → +17 pont
• Természettudományok: Finnország 511 pont, Magyarország 486 pont → +25 pont