„Ismét nagyra tárjuk a magyar erdők kapuit”

Mocz András elmondta: Magyarország jelentős része, csaknem negyede, erdei fafajokkal és cserjékkel borított és ennek az életközösségnek a megismerését szolgálja ez a rendezvénysorozat. Az ismereteket az erdész és természetvédelmi szakemberek, vadászok adják át – tette hozzá. Ezen a héten iskolások, családok látogatnak el az erdőbe és megismerhetik az erdő életét, élővilágát, az erdészek munkáját. Megtapasztalhatják a termőföld szerepét, láthatják a fakitermelési gépeket, az erdőművelésben dolgozók munkáját, az „erdőképet” – részletezte.

Az elmúlt évtizedekben látható volt az egész világon, Magyarországon is, hogy az erdők sérülékenyek. Példaként említette, hogy a dél-alföldi térségben, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírják a klímaváltozások hatásait, az erdőtalajok vízhiányát. Ennek elsősorban az az oka, hogy megváltozott az erdőtalaj vízháztartása, a talajvíz szintje lesüllyedt, a gyökérzónában kevesebb a felvehető víz és bizonyos fafajok – például az erdei fenyő – ezekben a térségekben már száradásnak indultak – tájékoztatott.

Mocz András elmondta: az idén nyáron megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum feladata, hogy a gyakorlatban is alkalmazható cselekvési tervet dolgozzon ki és gondoskodjon azokról az eljárásokról, lehetőségekről, amelyek az erdőt biztosítani fogják a jövő nemzedékeinek.

Szólt arról is, hogy az országfásítási programban egyrészt a települések belterületét fásítják. A külterületen végzett faültetések, erdőtelepítések egy része a mezőgazdasági területekre vonatkozik, ahol a gazdálkodók, a termőföld-tulajdonosok, mint alternatív földhasználati lehetőséggel élnek és erdőt telepítenek. Az állami erdőgazdaságok részéről az „újszülöttek erdeje” került még be ebbe a programba. Ennek hatására több tízezer hektár új erdő létesül Magyarországon illetve létesült a vidékfejlesztési program segítségével is – ismertette.

Mocz András beszélt arról is, hogy Magyarországon eddig erdősztyepp klíma volt jelen, most deklarálni kellett a sztyepp klímát is és a fafajaink egy-egy klímaövvel magasabbra húzódnak. Megoldást kell találni majd az alföldi területekre, ahol vagy elfogadják, hogy megváltozik az erdőkép, a zárt állományból egy felnyíló, őshonos cserjékkel és néhány fával borított terület lesz vagy próbálkoznak szárazságtűrő növényekkel, délebbre levő régiókból behozott idegenhonos fafajokkal, ahol feltétel, hogy ne legyenek invazív fafajok – mondta.