Új ipari forradalom küszöbén Magyarország?

Palkovics László a technológiai kihívásokra minél gyorsabb válaszokat sürgetett, különben – hangsúlyozta – nem lehet alkalmazásokat létrehozni, adatokat strukturálni, vagy befolyásolni a nagy adatközpontok működését.

Kifejtette: a belföldi fejlesztő központok és kutatók évek óta intenzíven foglalkoznak az MI-vel, Magyarország ennek köszönhetően tartja a lépést a rohamos technológiai fejlődéssel. Szabályozói oldalról a legfontosabb feladat megkönnyíteni az ilyen célú tevékenységeket, a finanszírozás érdekében pedig a kormány ugyancsak megtette a kezdeti lépéseket, így az év végén 73 milliárd forintos kerettel jelenhet meg felhívás korai fázisú vállalkozások számára. A továbbiakban a tervek szerint több mint 50 milliárd forintos kerettel újabb felhívás jelenhet meg európai uniós eljárásban, a finanszírozáshoz piaci befektetők is csatlakozhatnának – tette hozzá.

A kormánybiztos a hatékony MI-alkalmazás egyik alapjának tekinti a nagy magyar nyelvi, illetve egy ezen is túlmutató kulturális-társadalmi-gazdasági modell létrehozását, valamint a nemzeti adatvagyon használatát, amely megkönnyítheti az alkalmazkodást a jövő kihívásaihoz. Hangsúlyozta: a technológiának fontos szerepe lehet az ezer éves államiság dokumentációjának feldolgozásában. Adatgazdaként a Magyar Nemzeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és számos állami intézmény felkészült az MI hasznosítására, amely hatékonyabbá és kényelmesebbé teheti a közigazgatást, az állampolgárok kiszolgálását – jelezte.

Magyarországot az energetikai háttere alkalmassá teszi nagy adatközpontok befogadására, ipari kapacitása pedig lehetővé teszi a humanoid robotok előállítását is, hiszen „aki autót tud gyártani, az mindent tud gyártani” – fogalmazott a kormánybiztos. Véleménye szerint a most kialakuló technológiai környezetben részesedést kell szerezni, mert az ilyen típusú eszközök legalább annyira piacképesek lesznek, mint a járművek. Megfelelő szabályozói és tesztkörnyezettel azt is el lehetne érni, hogy a külföldi gyártók Magyarországon jelentsék be a fejlesztéseiket, a bejelentő hatóság itt bírálhassa el azokat – hangsúlyozta.

Palkovics László elmondta, hogy a 2020-ban elfogadott magyar MI-stratégia felülvizsgált és nemrég elfogadott változata kiemelt feladatnak tekinti az oktatást. Az alapvető ismeretek a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont és az STRT világhálón közzétett tananyagából ingyen elsajátíthatók. A belföldi egyetemek képzései MI-vel foglalkozó oktatási anyagokkal bővülnek, október végétól próbajelleggel a szakképzésben is megjelenik tananyagként. Palkovics László azt javasolja, hogy februártól minden középiskolában, szeptembertől pedig az általános iskolákban is legyen MI-felkészítés.

Varga Mihály, az MNB elnöke arról beszélt, hogy az internet elterjedése még csak az előszobája volt a 21. század technológiai robbanásának. Úgy vélte, Magyarország tartja a lépést az „ijesztő sebességű” folyamatokkal, de figyelmeztetett, hogy egy pillanatnyi kihagyás nagyon könnyen behozhatatlan lemaradáshoz vezethet.

Rámutatott, hogy az MI gazdasági és munkaerőpiaci hatása világszerte meghatározó, becslések szerint a következő években az álláshelyek negyedére lehet hatással, munkafolyamatok kiváltásával és újak létrehozásával átalakíthatja a munka világának eddigi egyensúlyi helyzetét. Választ adhat ugyanakkor a munkaerőhiány okozta gondokra, kis országoknak pedig különösen fontos, hogy az MI-re támaszkodva feljebb jussanak a termelésben – jelezte.

A jegybank elnöke összehangolt cselekvést sürgetett az állami és piaci szereplők között, és úgy látja, hogy a monetáris politikának is van felelőssége az MI kihasználásában. A technológia térnyerése visszafordíthatatlan a jegybankoknál is, Magyarországon a kibercsalások elleni rendszer például már több száz ügyfelet védett meg attól, hogy csalás áldozata legyen – mondta.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a technológiai beruházásokat Európán kívüli központok mozgatják, az EU pozíciója gyenge, és behozhatatlan versenyhátrányba kerül, ha a mostani pályán halad tovább. Az MI egyszerre lehetőség és felelősség, a felfutási időszakot pedig nem szabad elszalasztani, most van itt az idő csatlakozni a jövőt meghatározó folyamatokhoz – figyelmeztetett.

Magyarországon fontos feladat lesz a következő években, hogy az oktatás alkalmassá tegyen a technológia hatékony alkalmazására, az állami szerepvállalás rugalmas és iránymutató legyen, a vállalati környezet pedig készen álljon az MI-ben rejlő lehetőségek felismerésére – hangsúlyozta Varga Mihály.