„Az Európai Bizottság nem érti a gazdák működését” + VIDEÓ

Nagy István a tagországok agrárminisztereinek kétnapos tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottság nem érti a gazdák működését. Nem érti azt, hogy a 2027 utáni, hétéves költségvetési tervezet, amit a gazdatársadalom torkán le kíván nyomni, milyen hatásokat vált ki – magyarázta.

A vita tétje, hogy a rendelkezésre álló források hogyan oszlanak meg: a legtöbb pénz Ukrajnába megy-e, vagy pedig itt marad az Európai Unióban – magyarázta.

A miniszter közölte, a „jól bevált” közös agrárpolitika költségvetését, egész szerkezetét és végrehajtását gyökeresen át akarják formálni, ami – emelte ki – súlyos következményekkel jár. A hosszú távú uniós költségvetés-tervezet szerint a jelenleginél húsz százalékkal kevesebb forrás jutna a magyar gazdáknak. Az inflációs hatással együtt „még szörnyűbb és még negatívabb” lenne az eredmény – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Hozzáfűzte: az uniós bizottság nem veszi figyelembe azt sem, hogy a területalapú támogatás kifizetésének egészen más a szerkezete, mint például a beruházási támogatásé. Szavai szerint ez szintén negatív, hiszen „megversenyeztetnének” egymással politikai célokat. A nehéz döntéseket Brüsszelből a tagországok szintjére tolnák annak megvitatására, hogy a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására fordítsák a forrásokat, vagy agrártámogatásokat finanszírozzák belőle – magyarázta.

Nem lehet hagyni az ilyen intézkedéseket – jelentette ki Nagy István, majd reményét fejezte ki, hogy az üzenet eljut az uniós bizottsághoz, és megértik: mennyire fontos az európai gazdák érdekeinek a képviselete.

Kijelentette: a közös agrárpolitika költségvetése átalakításának célja, hogy elfedjék: kevesebb lesz a büdzsé, és elfedjék azt, hogy az uniós forrásokat Ukrajnába kívánják átcsoportosítani, és ottani fejlesztéseket kívánnak ebből megvalósítani.

Az intézkedések azt segítik elő, hogy Ukrajna minden felkészülés nélkül, minél hamarabb az Európai Unió tagja lehessen – mondta az agrárminiszter, idézve Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter kijelentését, aki azt mondta: ha ilyen állapotban felveszik Ukrajnát, az az Európai Unió végét fogja jelenteni. Ukrajna mezőgazdasága és élelmiszeripara nincs felkészülve arra, hogy megfeleljen az európai uniós szabályoknak – mutatott rá.

„Szeretnénk, ha az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is meghallaná ezeket a mondatokat, és az Európai Unió érdekeit kezdené védeni, hiszen oda a versenyképességünk, oda a jövőképünk, és nem szeretnénk, ha a biztonságunk is odalenne a felelőtlen brüsszeli politizálás eredményeképpen” – fogalmazott.

Nagy István közölte továbbá: úgy az Ukrajnával tervezett, mint a dél-amerikai országokkal (Mercosur) kötött szabadkereskedelmi megállapodás negatív hatást és veszélyeket jelenthet a magyar agráriumra, valamint az Európai Unió belső piacaira nézve. Szavai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése Ukrajnával addig, amíg az ország nem lesz az Európai Unió tagja, óriási veszélyeket rejt magában. Ezekre a veszélyekre fel kell hívni figyelmet, mert az érintett ágazatok és az ott dolgozók teljességgel ellehetetlenülnek az Európai Unióban. Ez ellen teljes erővel küzdeni kell – jelentette ki.

Mivel a határ menti tagállamok véleményét nem vették figyelembe a megállapodás előkészítése során, és mivel a magyar gazdák érdeke nincs figyelembe véve az Európai Unióban, Magyarország ellenzi mind a Mercosur, mind az Ukrajnával tervezett megállapodást – jelentette ki.

„Határainkat Ukrajnával szemben továbbra is zárva tartjuk, és mindaddig zárva is fogjuk tartani, ameddig Magyarország számára elfogadható, biztonságos, hosszú távon kiszámítható és fenntartható megállapodás nem születik – tette hozzá nyilatkozatában az agrárminiszter.