A gazdák előnyben

A tárcavezető kiemelte: 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság, a kibocsátás folyó áron két és félszeresére, az EU-n belül a legnagyobb ütemben nőtt, a munkaerőegységre jutó reáljövedelem 84 százalékkal emelkedett, és az agrárexport tavaly 135 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet.

A 2010 óta elért történelmi fejlődésben kiemelkedő szerepük van a Vidékfejlesztési programon keresztül nyújtott támogatásoknak – tette hozzá.

A pályázók több mint 110 felhívásra jelentkezhettek, 400 ezer támogatói okirat született. A kifizetések értéke elérte a 2794 milliárd forintot, a források 60 százaléka kapacitásbővítést finanszírozott – ismertette Nagy István, hozzátéve, hogy az agrártámogatások 2010 és 2024 között csaknem a háromszorosukra növekedtek.

A tavalyi évtől a Vidékfejlesztési program szerepét a KAP Stratégiai Terv vette át. A rendelkezésre álló 5650 milliárd forintos forrás 55 százaléka jut agrár-vidékfejlesztési célokra. A kormány az uniós fejlesztési forrásokat 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészítette ki, ezzel segítve az ágazat versenyképességének erősítését – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az innováció ugyanakkor erősíti a gazdálkodók hatékonyságát, és segíti az alkalmazkodást.

A termelőket a kormány kiemelt pályázatokkal és célzott támogatásokkal is segíti – mondta Nagy István, kiemelve az öntözésfejlesztési pályázatokon jóváhagyott 178 milliárd forintos támogatást, amellyel 1300 kérelmet támogattak.

A tárcavezető szólt arról is, hogy Brüsszelben az uniós közös krízisalapból kérelmeztek többletforrásokat az aszály- és fagykárok enyhítésére.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy egyre több fiatal választja az agráriumot hivatásául: az idén ősszel 3548 hallgató kezdte meg tanulmányait a magyar agrárfelsőoktatásban. Hangsúlyozta: a generációváltás kulcsfontosságú, ezért minden eszközzel támogatják a fiatal gazdákat, akik a fenntartható gazdálkodás és a modern technológiák alkalmazásával viszik tovább a földművelés hagyományát.

A magyar élelmiszerek és termények európai összevetésben is kimagasló értéket képviselnek, az OMÉK pedig lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassa a gazdák munkáját, közelebb hozza egymáshoz a vidéket és a várost, a termelőt és a fogyasztót – zárta beszédét Nagy István.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta, hogy viharos időszakon van túl az agrárium, de a kormány és a szakma mindent megtett, hogy a koronavírus, az orosz-ukrán háború és a 2022-es történelmi aszály hatásait tompítsa. Az uniós agrártámogatások drasztikus megkurtításának és Ukrajna európai uniós csatlakozásának terve baljós árnyat vet az agrárium jövőjére – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a kormány a következő időszakban is „kellően kurucos mentalitással” fogja az agrárium érdekeit védeni.

Hangsúlyozta: erősíteni kell a bizalmi kapcsolatot a magyar fogyasztók és a gazdák között, ezt a célt szolgálja az OMÉK is, mivel a magyar termékek leghűségesebb vásárlói mindig is a hazai vásárlók lesznek.

Tájékoztatása szerint az idei rendezvényre 230 nemzetközi kereskedő érkezett, akik 80 magyar élelmiszeripari vállalkozással tárgyalnak majd.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy kihívásokból idén sem volt hiány, a tavaszi fagykárok nehéz helyzetbe hozták a gyümölcstermelőket és a kertészeteket, és az aszályhelyzet is azt mutatta, hogy közösen kell cselekedni. Hangoztatta, hogy a V4-es országokkal együtt közösen kell kiállni az EU agártámogatásainak 2027 utáni csökkentését célzó javaslatok ellen, vagy az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodása ellen.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a következő két nap során a közös agrárpolitika jövőjéről és az európai gazdaegység erősítéséről is egyeztetnek budapesti kétnapos ülésükön a visegrádi országok agrárkamaráinak vezetői.

Hangsúlyozta: a klímaváltozás, a járványok és az európai gazdaságot továbbra is komolyan sújtó háború hatásainak kivédése közös erőfeszítést és egységes fellépést igényel.

Az élelmiszeripar működése nem öncélú, feladata, hogy biztosítsa az élelmiszerszuverenitást egészséges termékek előállításával. A magyar gazdák és a feldolgozóipar sorsát a fogyasztók döntik el, amikor terméket választanak, és ebben a versenyben a magyar áruk minősége lehet a döntő – mondta.

Hangsúlyozta: az új technológiák és tudás gyakorlati alkalmazása nélkül nem lehetünk versenyképesek.

A 82. OMÉK-et szeptember 18. és 21. között rendezik meg a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A kiállítást az Agrármarketing Centrum szervezi az Agrárminisztérium (AM) szakmai támogatásával, a rendezvény partnerországa a Fülöp-szigeteki Köztársaság.