Kevesebben dolgoznak Magyarországon, de válságról még szó sincs

Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője szerint ez a csökkenés egyelőre nem nevezhető egy rendszerszintű válság kezdetének. Inkább a gazdaság lassulásának a következménye, amely különböző iparágakat eltérő mértékben érint. Valódi problémáról akkor lehet majd beszélni, ha ez a trend a következő egy évben is folytatódik.

„A foglalkoztatottak száma júliusban több mint 4,7 millió fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig körülbelül 4,3%, ami még mindig kedvezőnek számít az európai átlaghoz képest, amely közel 6%. A magyar munkaerőpiac tehát továbbra is stabil” –hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Hozzáteszi: a jelenlegi foglalkoztatottsági szint szinte teljes foglalkoztatottságot jelent Magyarországon, még ha az elmúlt három és fél év vonatkozásában valamelyest alacsonyabb értéket is mutat.

A gazdasági lassulás hatására a vállalatok óvatosabbá váltak: a létszámbővítés helyett egyre inkább hatékonyságnöveléssel vagy rugalmas foglalkoztatási formákkal, például munkaerő-kölcsönzéssel reagálnak a változó piaci igényekre. Ez utóbbi lehetőség különösen vonzó, mivel a cégek bármikor módosíthatják a létszámot anélkül, hogy hosszú távú kötelezettségeket vállalnának.

„A gazdasági fellendülés elmaradásának következtében valóban valamelyest nőttek az év első felében a csoportos és csendes elbocsátások, valamint látható trend, hogy az önként távozó munkaerőt nem feltétlenül pótolja a cég. Leginkább az autóiparban és az FMCG szektorban figyelhetők meg ezek a mozgások, ahol a cégek a német gazdaságtól való függőségük miatt kénytelenek alkalmazkodni a visszaeséshez. Válságról ennek ellenére azonban nagyon korai lenne beszélni” – emeli ki Mihályi Magdolna.

A fluktuáció egyes iparágakban továbbra is magas, ezért a toborzás sok esetben inkább pótlás, mintsem bővülés. „Egyes iparágakban a fizikai dolgozók gyakran gyorsan, akár már pár ezer forintos bérnövekedés miatt is váltanak. A szellemi munkavállalók esetében a cégkultúra és a munkakörülmények nagyobb szerepet játszanak a döntésben” – mondta Mihályi Magdolna.

Kiemeli: az 5–6%-os fluktuáció még elfogadható, de a 20–25%-os cserélődés már komoly problémát jelez és vállalati szinten kell feltárni az okait.

A jelenlegi munkaerőtartalék körülbelül 300 ezer fő, ami jelentős csökkenés a 2010-es 738 ezres értékhez képest. Ennek az állománynak az összetétele kulcsfontosságú: ha túlnyomórészt alacsony iskolázottságú vagy nehezen integrálható munkavállalókról van szó, akkor a cégek számára korlátozott lehetőséget jelent.

A gyermeküket nevelő anyák visszacsábítása jelenleg is potenciális tartalékot jelent - amelyre kormányzati intézkedések is irányulnak - de ehhez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, például kismama műszakok kialakításával.

A munkanélküliek számának esetleges további növekedésével szintén kulcskérdés, hogy milyen minőségű munkavállalók kerülnek ki a munkaerőpiacra.

A kölcsönzött külföldi vendégmunkások foglalkoztatása továbbra is fontos szerepet játszik jelenleg a munkaerőpiacon. Bár a magyar munkavállalók alkalmazása költséghatékonyabb, egyes cégek már eleve a külföldi munkaerőre, például filippínókra építenek, akik gyorsan integrálhatók és megbízhatóan teljesítenek. Amennyiben a hazai tartalékok mozgósítása nem bizonyul elég hatékonynak, a jövőben a külföldi munkaerő szerepe várhatóan tovább nő.

A jelenlegi helyzet tehát nem válság, hanem a gazdasági lassulás következménye, amelyre a cégeknek rugalmas, gyorsan adaptálható HR-stratégiákkal kell reagálniuk.

„A kulcsemberek megtartása, a munkavállalói élmény javítása és a munkaerő-kölcsönzés, mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek a vállalatoknak stabilan működni ebben a változó környezetben. A rugalmas foglalkoztatás lehetősége gyors reakciót biztosít a piaci változásokra, és a kölcsönző cégek kapacitása lehetővé teszi, hogy gyorsan toborozzanak megfelelő jelölteket a partnerek számára” – összegez a szakértő.