Czomba Sándor: Dinamikusan és folyamatosan növekednek a bérek

Czomba Sándor szerint a bérnövekedés egyrészt a magas foglalkoztatotti létszámnak köszönhető, amely továbbra is 4 millió 700 ezer körül alakul, másrészt a hároméves bérmegállapodásnak, amelyet nemrégiben kötöttek a munkaadókkal, munkavállalókkal. Az államtitkár kifejtette: az idei évre 7 százalék garantált bérminimumot és 9 százalékos minimálbéremelést irányoztak elő, és nagyjából ez is látható az adatokban.

Elmondta: a minimálbér közvetlenül 250 ezer embert érint, de "tolóhatása" a fölötte lévő béreket is elég jelentősen képes befolyásolni. A reálkeresetek szempontjából pedig egyrészt a bruttó és nettó bérek dinamikus növekedése, másrészt az infláció minél alacsonyabban tartása a fontos. Hangsúlyozta: a bruttó bérek már négy hónapja 700 ezer forint fölött vannak, a bruttó átlagkeresetek nettója közelít az 500 ezer forinthoz, a medián nettója pedig közel 400 ezer forint.

"A bruttó átlagkereset Budapesten 840 ezer, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 513 ezer forint, tehát nagy különbségek tapasztalhatók, de a tendenciát nézve megállapítható, hogy nincs olyan vármegye Magyarországon, ahol ne érné el az 500 ezer forintot, és egyre több az olyan vármegye, ahol a 600 ezer forintot is átlépi" – fogalmazott, hozzátéve, hogy az alacsonyabb bérek egyre zárkóznak fel, és ezt a tendenciát kellene a későbbiekben is fenntartani.

Czomba Sándor arról is beszélt, hogy statisztikailag a legjobban megfizetett foglalkozások körébe az infokommunikáció, az energia- és a pénzügyi szektor tartozik. A sereghajtók ilyen tekintetben a szálláshely-szolgáltatók, valamint a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók. Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy azokon a fundamentumokon, amelyeket a magyar kormány 2010 óta mind a bérekkel, mind a foglalkoztatással kapcsolatosan letett, nem nagyon van mit javítani. "Visszatérni az azt megelőző állapotokra nagyon súlyos következményekkel járna" - fogalmazott.

Felidézte, hogy 2010 környékén vezették be az egykulcsos adórendszert, amelynek egyik eredményeként ma egymillióval többen dolgoznak Magyarországon. 2010 és 2013 között a gazdaság helyzet miatt sokan a segélyezési rendszeren keresztül próbáltak megélni. A magyar kormány ezért úgy döntött, amíg a versenyszféra nem tér magához, a közfoglalkoztatás keretében adja meg a lehetőséget a "visszaszocializálódásra" a munka világába - emlékeztetett. "Ez a program is kapott hideget, meleget annak idején" - fogalmazott, kifejtve, hogy a versenyszféra megerősödésekor azonban több százezer embert tudtak az elsődleges munkaerőpiacra helyezni. És ez csak egy volt az intézkedések közül – tette hozzá. Czomba Sándor hangsúlyozta: a magyar foglalkoztatási rendszer válságálló, a magyar kormány azonban figyelemmel kíséri a változásokat, mozgásokat, és mindent megtesz, hogy minden eszközzel segítse mind munkavállalókat, mind munkáltatókat, azokat, akik tudnak, akarnak és képesek dolgozni, illetve munkát adni.