Marad a 6,50 százalékos alapkamat

A kamatszintek rögzítése azt jelzi, hogy a Monetáris Tanács – legalábbis jelenleg – kivárásra rendezkedett be, és nem látott indokot a monetáris kondíciók módosítására. A kamatdöntés hátterében feltételezhetően az inflációs folyamatok, a reálgazdasági mutatók stabilizálódása, valamint a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása állhat. A piaci szereplők szempontjából a döntés kiszámíthatóságot sugall, ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, mikor következhet a régóta várt kamatcsökkentés.

– A Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, amelyhez óvatos és türelmes monetáris politika szükséges – jelentette ki a döntés ismertetésekor Varga Mihály. A jegybankelnök szerint a pénzügyi piac stabilitása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú. Mindemellett a Tanács nem változtatott az előretekintő iránymutatásának megváltoztatását – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a geopolitikai hangulat továbbra sem kedvező: a kockázati mutató nőtt. Az energiaárak ugyanakkor enyhén mérséklődtek. Ami Magyarországot illeti: visszafogott maradt a konjunktúra. A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolták a szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság viszont negatívan.

A folyó fizetési mérleg egyenlege ismét kismértékű hiányt mutatott, az áruexport éves összevetésben kismértékben mérséklődött, az import kismértékben nőtt. A jegybank a következő év elejétől a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával számol. A költségvetés egyenlege idén és jövőre is egyensúlyközeli állapotban lehet.

Varga Mihály a hazai inflációról szólva kiemelte: áremelkedés üteme júliusban 4,3 százalékra, míg a maginfláció 4 százalékra mérséklődött, köszönhetően a kormányzati intézkedéseknek is. Ezzel együtt az infláció a jegybank 3 százalékos célja fölött van, és több területen átárazásokat észlelt. Óvatosságra ad okot, hogy a várakozások szintje nincs összhangban sem az árstabilitásra jellemző szintekkel, sem a jelenlegi célinflációval – jegyezte meg, hozzátéve: az infláció elleni küzdelem tehát nem ért véget.

– Az idei második negyedévében is folytatódott a lakáshitelezés élénkülése. Az éves lakásárdinamika országosan 15,9 százalék, Budapesten 24,3 százalék volt. Ezen árdinamikák mellett több társadalmicsoport esetében csökken a saját lakáshoz jutás esélye, ezért indokolt a kormányzati beavatkozás – mondta a jegybankelnök, külön kiemelve, hogy az Otthon Start program esetleges árfelhajtó hatását ellensúlyozhatja, ha elindulnak az új fejlesztések.

– A Monetáris Tanács szerint a szigorú monetárispolitika fenntartása indokolt, ezért döntöttek az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanul hagyása mellett – ismételte meg végül Varga Mihály.