Javult a magyar lakosok gazdasági hangulata

Az augusztusi felmérésben a háztartásoknál az általános gazdasági közérzet, míg a vállalatoknál a forint euróárfolyamának jövőbeni alakulására vonatkozó várakozások javulása jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást – jelezték.

A felmérést ismertetve a Századvég, kiemelte, hogy a konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz-ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza.

A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki – sorolták.

A lakossági konjunktúraindexnek mind a négy alindexe erősödött idén augusztusban, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi mínusz 6,7-ről mínusz 1,9-re, a gazdasági környezet érzékelése augusztusban az előző havi mínusz 33,0-ról mínusz 26,1-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex mínusz 67,8-ről mínusz 63,3-re javult.

Mindeközben az anyagi helyzet megítélése is tovább erősödött mínusz 11,1-ről mínusz 9,9-re. A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 augusztusában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltak az általános konjunktúrahelyzet megítélésében, a júliusban mértekhez képest. Arra a kérdésre, hogy „ma Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?” augusztusban jócskán kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek.

A „határozottan rossz irányba” kategóriát a megkérdezettek 34,8 százaléka (a júliusi 42,1 százalék után), az „inkább rossz irányba” válaszlehetőséget 17,8 százalék (0,5 százalékponttal kevesebben az előző hónaphoz viszonyítva) jelölte meg. Az „is-is, jó is rossz is bizonyos tekintetben” választ a megkérdezettek 27,1 százaléka választotta, ami 5,4 százalékpontos növekedés az előző havi részarányhoz képest.

„Inkább jó irányba” mennek a dolgok választ 12,5 százalék (+0,8 százalékpont), „határozottan jó irányba” választ pedig 6,9 százalék (+1,0 százalékpont) jelzett, ismertette az összefoglaló. A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva mind az öt kategóriában erősödést mértek.

A 18-29 éves korcsoportban 4,1 indexpontos, a 60 év felettieknél 6,9 indexpontos kimelkedő erősödést mértek. A 30-39 éveseknél 2,2 indexpontos, a 40-49 éves korcsoportban szintén 2,2 indexpontos, az 50-59 éveseknél pedig 2,4 indexpontos erősödést mért a kutató. Így a legkedvezőbb a 60 év felettiek konjunktúraészlelése mínusz 10,8 indexponttal, míg a legkedvezőtlenebb az 50-59 éveseké, akik mínusz 22,3 indexpontos konjunktúrát érzékeltek.

A vállalati felmérésben augusztusban az összes alindex értéke emelkedett. Az üzleti környezet mutatója mínusz 24,5-ről mínusz 22,6-re, a gazdasági környezet alindex értéke mínusz 32,5-ről mínusz 29,0-re javult.

A termelési környezet alindex mínusz 11,1-ről mínusz 11,0 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig az előző havi mínusz 6,4-ről mínusz 1,5-re erősödött. Kiemelték, hogy a legnagyobb pozitív változást 2025 júliusa után 2025 augusztusában a vállalatoknak a forint euróárfolyamával kapcsolatos várakozása jelentette.

Arra a kérdésre, hogy „hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő egy évben?” a vállalatok vezetői augusztusban összességében kedvezőbb válaszokat adtak a júliusi prognózishoz képest.

A vállalatok 0,8 százaléka szerint (a júniusi 0,5 százalék után) jelentősen erősödik a forint árfolyama. A következő egy évben kismértékben erősödő árfolyamra számít a megkérdezettek 12,7 százaléka (+2,9 százalékpont).

Változatlan árfolyammal 33,9 százalék (+3,5 százalékpont), kismértékben gyengülő árfolyammal 37,8 százalék (-4,3 százalékpont), míg jelentősen gyengülővel a megkérdezettek 7,2 százaléka (-1,0 százalékpont) számol. A vállalatok ágazati bontását elemezve a vizsgált szektorok között négyben javult, egyben pedig átlagosan romlott a konjunktúraérzet.

Ebben a hónapban az iparban 4,4 indexpontos, a kereskedelemben 3,4 indexpontos, a szolgáltatásoknál 1,0, a mezőgazdaságban 0,1 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértek, míg az építőiparban 1,8 indexpontos csökkenést észleltek.

Augusztusban a mezőgazdaságban mérték a legjobb konjunktúraérzetet (mínusz 12,8), míg a leggyengébbet a szolgáltatásoknál (mínusz 15,5) – közölte a Századvég.