Növekvő államadósság Európában

A kontinens országainak államháztartásai egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az elöregedő népesség és a geopolitikai feszültségek miatt, ami komoly következményekkel járhat az Európai Központi Bank (EKB) számára is - – írja a Neue Zürcher Zeitung.

A cikk szerint Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Berlinben esedékes találkozójának hátterében nemcsak a proeurópai kurzus és az Oroszországgal szembeni egység megerősítése áll, hanem egy közös probléma is: a rohamosan növekvő államadósság. Mindkét országban a kiadások gyorsabban nőnek a bevételeknél. Franciaországban ez krónikus jelenség, ahol több mint 50 éve nem volt kiegyensúlyozott költségvetés. Az felhalmozott adósságok kamatai mára az éves gazdasági teljesítmény közel 2 százalékát teszik ki.

Németországban a pénzügyminiszterek korábban takarékosabban gazdálkodtak, 2014 és 2019 között többletet termeltek. Ennek köszönhetően Németországnak jelenleg gazdasági teljesítményének csupán 0,9 százalékát kell kamatokra fordítania. A koronavírus-járvány kitörése óta azonban a német államháztartás is tartósan deficites lett.

Franciaországban, ahol az adósság idén várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 116 százaléka fölé emelkedik, a kormány takarékossági intézkedésekkel próbálja csökkenteni a hiányt. A tervek szerint a deficit mértéke az idei 5,4 százalékról jövőre 4,6 százalékra mérséklődne. A siker azonban kétséges, mivel a kormány nem rendelkezik parlamenti többséggel, és a nyugdíjasokat és köztisztviselőket érintő nullszaldós köröket, valamint az ünnepnapok eltörlését tartalmazó csomagot a bal- és jobboldali ellenzék is elutasítja.

Míg Franciaország legalább kísérletet tesz az adósság megfékezésére, a cikk szerint a berlini kormány elkötelezetten növeli azt. A német kormány által a leromlott infrastruktúra felújítására és a védelmi kiadások növelésére szánt több milliárd eurós adósságcsomag nemrég megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását, noha ehhez a stabilitási paktum költségvetési szabályait is „nagylelkűen kellett értelmezni”.

A Commerzbank közgazdászai arra számítanak, hogy a német államháztartási hiány idén a GDP mintegy 4 százalékára ugrik. Ezzel Németország gazdasági teljesítményéhez viszonyítva több új hitelt venne fel, mint a magasan eladósodott Olaszország és Spanyolország, ahol a hiány várhatóan a GDP 3,0 és 3,5 százaléka között alakul.

Védelem hitelből

A cikk előrejelzése szerint az európai államadósságok a következő években tovább fognak növekedni. Ennek egyik fő oka, hogy Oroszország ukrajnai agressziója és Donald Trump amerikai elnöki hivatalba lépése után az európai kormányok számára egyértelművé vált, hogy többet kell saját védelmükre költeniük. A tervek szerint a nemzeti össztermék 3,5 százalékát fordítanák katonai célokra, további 1,5 százalékot pedig katonailag is használható infrastruktúrára. Németország esetében ez azt jelentené, hogy a szövetségi költségvetés 30, infrastrukturális kiadásokkal együtt pedig közel 44 százaléka menne a védelemre. A legtöbb ország ezeket a kiadásokat hitelekből tervezi finanszírozni.

Demográfiai cunami

Az adósságot növelő másik tényező a demográfia. Az Eurostat előrejelzése szerint a munkaképes korú népesség száma Európában jelentősen csökkenni fog. Németországot érinti a legsúlyosabban, ahol a munkaerő-kínálat a következő tíz évben évi 0,7-0,8 százalékkal zsugorodhat. Olaszországban ez a csökkenés 2035-ig évi 0,4-0,7 százalék lehet. A kevesebb munkavállaló alacsonyabb gazdasági növekedést és kevesebb adóbevételt jelent, miközben az idősebb generációk ellátása miatt a szociális rendszerekre nehezedő nyomás egy „kiadási cunamihoz” vezet.

Magas kamatok és adósságok ördögi köre

Amennyiben a kormányok továbbra is a hitelezéshez folyamodnak, az emelkedő kamatok és növekvő adóssághegyek ördögi köre fenyeget. Bár az államok még profitálnak a korábbi alacsony kamatozású időszakban kibocsátott, hosszú lejáratú kötvényekből, ezek lejárata után drágábban kell majd új hiteleket felvenniük. A Commerzbank számításai szerint Németország finanszírozási költségei a jelenlegi közel 1,5 százalékról 2035-re 2,7 százalékra duplázódhatnak. Franciaország esetében ez az arány kevesebb mint 2 százalékról 3,7 százalékra, Olaszországban pedig körülbelül 3 százalékról 4,4 százalékra emelkedhet.

Ha az államok tényleges kamatköltségei meghaladják a nominális GDP növekedési ütemét, az adósságráta emelkedő pályára áll, amelyet csak a kamatkiadások nélküli elsődleges költségvetés magas többlete állíthatna meg. Ilyen többletek azonban nincsenek kilátásban. A Commerzbank közgazdászai szerint Németország adósságrátája a tavalyi 62 százalékról 2035-re több mint 92 százalékra, Franciaországé 113-ról közel 146 százalékra, Olaszországé 135-ről 153 százalékra, Spanyolországé pedig 101-ről 110 százalékra nőhet.

Ez a helyzet a pénzügyi piacok reakcióját is kiválthatja. A befektetők által követelt magasabb kockázati prémiumok tovább gyorsíthatják a kamat-adósság spirált. A cikk szerint ez nyomást gyakorolhat az Európai Központi Bankra, hogy kamatcsökkentéssel és kötvényvásárlásokkal mérsékelje a kormányok finanszírozási költségeit, visszatérve a több mint 10 évvel ezelőtti euróválság idején látott gyakorlathoz.

A cikk szerint az expanzív költségvetési és monetáris politika keveréke a következő években megismétlődhet. Az infláció élénkülése esetén a kormányok és a jegybankok a pénzügyi elnyomás eszközéhez nyúlhatnak, ahogyan a második világháború utáni évtizedekben tették. Ez magában foglalhatja a kamatlábak mesterséges leszorítását, a befektetők államkötvény-vásárlásra kötelezését és a tőkeáramlási korlátozások bevezetését. Bár ez egy vészforgatókönyvnek tűnhet, a cikk szerint gyorsabban valósággá válhat, mint gondolnánk.