Az ingyenes öntözővíz több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez

Hubai Imre a vízhiány elleni védekezés, az aszályvédelmi akcióterv végrehajtásáról szólva arról számolt be, hogy a 4,7 milliárd forint rendelkezésre álló fedezet lehetővé teszi, hogy Magyarországon „minél több vizet tudjanak megtartani a tájban, minél több vizet tudjanak juttatni ökológiai vízpótlás céljára, illetve fel tudják tölteni a víztározásra alkalmas, és akár már évek vagy évtizedek óta kihasználatlanul álló tereket” - fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: Magyarország kormánya érzékelte a rendkívüli aszály okozta vízveszteség problémáját, éppen ezért idén is ingyenes az öntözővíz, amely több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodók számára. Ezt a kormányzat átvállalta és a központi költségvetésből fedezi a gazdálkodók helyett - tette hozzá.

Felidézte, hogy öt gazdasági évből négy aszályos és az idei is ugyanolyan áthúzódó aszály, mint amilyen a 2021-22-es volt, így már több mint 400 milliméter csapadék hiányzik a Duna-Tisza közéből és a Tiszántúlról.

„Ez már majdnem egy esztendőre való csapadékmennyiség, és még nem lehet tudni, hogy mi vár ránk” - fogalmazott, hozzátéve, hogy „több köbkilométernyi víz hiányzik alólunk”, de arra készülünk, hogy a Vizet a tájba! program segítségével naponta 450-460 ezer köbméterrel nő a betárolt víz mennyisége, amely jelenleg nagyjából 178 millió köbméternél tart.

Hubai Imre beszélt arról is, hogy mára már 55-re emelkedett a védekezésbe bevont vízhiánykezelő körzetek száma.

Kiemelte, hogy a Tisza magyarországi vízgyűjtőjére nagyjából 15 és 49 milliméter közötti csapadékmennyiség várható, de a szakemberek szerint a Kárpátokban ennél több is, akár 60 és 100 milliméter közötti mennyiség is lehullhat - fejtette ki, hozzátéve, ha ez megérkezik, olyan vízkészletnövekedés lesz tapasztalható a Tiszán, ami pótolni fogja az eddig fel nem töltődött készleteket vagy az eddig leürülőben lévő készleteket, és tudja pótolni az Alsó-Tiszára érkező, tehát a Kisköre alatti szakaszra érkező víz mennyiségét is.

Emlékeztetett, hogy a gazdálkodók ökológiai vízpótlásra vonatkozó igényeit az [email protected] címre várják, az Országos Vízügyi Főigazgatóság pedig a Vizet a tájba! program keretén belül várja a felajánlott tereket a víznek, hiszen nagyjából 3 milliárd köbméter, másfél Balatonnyi víz betárolására készülnek jövő év, tehát 2026. december 31-ig a jelenlegi 650-660 millió köbméterhez képest.

Eddig nagyjából 35 ezer hektárt tudtak beazonosítani, ahová a gazdálkodók befogadnák akár az árhullámok idején megemelkedett vízhozamot - tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az aszályvédelmi akcióterv keretében országosan 38 olyan harmadrendű csatornát töltöttek fel, amelyekben akár évtizedek óta nem volt víz, és így a hatásterület nagyjából 54 ezer hektárral nőtt.

Így most már 356 ezer hektár országosan az a hatásterület, amelyen elképzelhető, hogy a gazdák öntözhetnek. Ezzel másfél-kétszeresére növekedhetne az öntözött területek nagysága - sorolta.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte, hogy az 1900-as évek elején a Duna-Tisza közi homokhátság területén mintegy 600 tó volt. Ezek száma a 80-as években 120-ra, majd 1995-ben tíz alá csökkent. „Mára pedig kettő vagy három maradt, amelyek sorsa ugyanakkor bizonytalan, ha nem jelenik meg a vízgazdálkodásnak a költségvetéssel támogatott programja” - fogalmazott.

Mint mondta: a Vizet a tájba! programmal végül „a kormány tiszta vizet öntött a pohárba”, mert az elmúlt évtizedek keserűsége, kudarca, várakozása és feszültsége után végre megszületett az a döntés, amely mögött forrás és szakmai tudás is van, és a kormánynak az az akarata, szándéka, hogy valóban újra éljen a Duna-Tisza közi homokhátság.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte: a teljes Tisza-völgyben egy összehangolt védekezés zajlik egy úgynevezett kiterjesztett Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerben.

A szakemberek ugyanakkor bizakodóak, hogy a csapadék következtében a határon túlról érkező víz mennyisége, akár maximális szintre is feltölthetné a Tisza-tavat - tette hozzá.

A lakiteleki szivattyútelepnél végzett munkálatokról elmondta: az aszályvédelmi akcióterv egyik beavatkozása keretében a rossz állapotban lévő zsilipet építik újjá, aminek az a funkciója, hogy a csatornákban lévő vizet biztonságosan vissza tudja tartani.

Jelenleg a csatornát ideiglenesen elzárják, víztelenítik a munkaterületet. Ezt követően pedig elbontják a zsilipet, majd előre gyártott elemekből augusztus végéig újjáépítik - fejtette ki.