Új fejezet nyílik természeti kincseink védelmében

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak – írták. A fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is.

Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra – tették hozzá.

A három legnagyobb tó – a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó – hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100–300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, kettő–ötven négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki.

A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását – áll a közleményben. A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását.

A projekt egyik fő célja, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák okozta állapotromlását kezelje, hozzájárulva a változatos életközösségek hosszú távú megőrzéséhez – emelte ki az államtitkár. Külön figyelmet fordítanak a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, továbbá a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak mérséklésére.

A Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek fejlesztése példát mutat arra, hogyan teremthető meg a természet és az ember közös, fenntartható jövője. A mostani beruházások hosszú távon hozzájárulnak a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez és a helyi közösségek életminőségének javításához – emelte ki Rácz András a közlemény szerint.