A kormány kiemelten támogatja a családokat

A Költségvetési Tanács a Stabilitási törvény alapján május 4-i ülésén megtárgyalta a 2026. évi költségvetési törvény tervezetét. A Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözli, hogy a Költségvetési Tanács egyhangú döntése szerint a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak, annak mértéke a tervezet szerint a 2025. év végére várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra mérséklődhet. A tanácsnak 2026. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését – írta az NGM.

A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd.

A minisztérium úgy fogalmazott: a tanács figyelmeztet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra: véleménye szerint a világgazdasági környezet bizonytalansága, a szokásosnál is nagyobb mértékű és a magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaság exportszektorát. Ugyanakkor a kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

A tanács megítélése szerint a kockázatok kezelését nehezíti, hogy az általános tartalékként szolgáló Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzata mindössze ötvenmilliárd forint, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékéhez képest sem kielégítő nagyságú. Erre tekintettel a tanács javasolta a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését – áll a közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium rögzíti, hogy az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, miközben a kormány elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A kormány azért küzd, hogy a háború és a negatív külső európai helyzet mellett is a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. A kormány egyetlen célját sem adja fel, a 2025-ös és a 2026-os költségvetésben minden társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzését végigviszi, így például az anyák szja-mentességét, a kkv-k támogatását szolgáló Demján Sándor Programot és a 150 új gyár programot is maradéktalanul megvalósítja.

„Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. A negatív külső környezet miatt ezért lefelé mutató kockázatok a hazai gazdaságra vonatkozóan is megfigyelhetők. Ugyanakkor nem csak a növekedést érintő kockázatok ténye, hanem azok jellege, szerkezete is fontos. A növekedés egyik motorját adó hazai fogyasztás stabil, amit a költségvetés áfa bevételének alakulása is jól jelez” – írta az NGM.

A kormány mindezek szem előtt tartásával jelenleg nem lát okot a költségvetést megalapozó makrogazdasági pálya felülvizsgálatára, azt a nyár folyamán tartja célszerűnek megtenni. Ezzel együtt elfogadja a tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát ötvenmilliárd forintról 192 milliárd forintra növeli, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajt végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változik, ellenálló képessége ugyanakkor növekszik – tette hozzá.

A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2025. május 6-án nyújtja be a 2026-os költségvetést az Országgyűlésnek.