Jó hír a magyar cégeknek

A tárcavezető az angolai közlekedési miniszterrel, Ricardo Viegas D’Abreuval közös sajtótájékoztatóján tudatta, hogy a felek együttműködési megállapodást írtak alá a két ország közötti légiközlekedésről, és ez lehetővé teszi a közvetlen légijárat indítását.

„Ez pedig lehetővé teszi az együttműködésünk kiterjesztését új területekre, és versenyelőnybe hozza azokat a magyar vállalatokat, amelyek részt kívánnak venni az Afrikában jelenleg zajló talán legnagyobb átfogó gazdasági és közlekedésfejlesztési programban, amely mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió támogatását élvezi” – tudatta.

„A Lobito-folyosó nevű nagy fejlesztési programban több ezer kilométer út és vasútvonal épül, új energiahálózatok jönnek létre, és a mi szándékunk és célunk az, hogy minél több magyar vállalat vehessen részt ebben a nagy gazdasági fejlesztésben” – tette hozzá.

Majd rámutatott, hogy mindez teljes mértékben egybeesik a kormány politikai stratégiájával, ugyanis átfogó gazdaságfejlesztési programokra van szükség Afrikában, hiszen a kontinens népessége három évtizeden belül csaknem egymilliárd fővel fog növekedni.

„Hogyha nem tudunk nagy, átfogó gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani Afrikában, akkor vagy minden idők egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával, vagy a jelenleginél is sokkal súlyosabb, Európába irányuló migrációs hullámmal kell majd szembenéznünk” – figyelmeztetett.

Illetve úgy vélekedett, hogy most különösen nagy jelentősége van az ilyen fejlesztési programoknak, mivel az ukrajnai háború nemcsak Európában, hanem Afrikában is súlyos gazdasági nehézségeket okoz. „És pontosan tudjuk, hogy a gazdasági nehézségek mindig ott vannak az illegális migráció kiváltó okai között” – húzta alá.

Szijjártó Péter közölte, hogy az energetikai kérdésekről is tárgyaltak, miután az elmúlt napok dél-európai fejleményei világosan megmutatták, hogy az ellátás biztonsága nem ideológiai, hanem fizikai kérdés.

„Ezért itt lenne az ideje, hogy mindenki belássa, hogy a konzervatív, régi energiahordozók, mint a kőolaj meg a földgáz nem helyettesíthetők száz százalékban” – szögezte le. Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy Angola Afrika egyik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, és az ország modernizálni kívánja a kitermelési technológiáit, fel szeretné újítani a tengeri kőolajfúró tornyait, mindebben pedig a magyar vállalatoknak is szerepet szánnak.

Tájékoztatása szerint az utóbbi feladatra egy magyar vállalat már ajánlatot is adott. A miniszter kifejtette, hogy a két ország kapcsolatai sokkal intenzívebbé váltak, amióta Magyarország kilenc évvel ezelőtt újranyitotta a nagykövetségét Luandában.

Mint közölte, az idei év első három hónapjában tízszeres növekedést mutat a kétoldalú kereskedelmi forgalom a tavalyi év hasonló időszakához képest, ami annak köszönhető, hogy egy magyar vállalat nyerte el a biometrikus útlevélrendszer kidolgozását Angolában, és megindult a magyar vetőmagok felhasználása is. „Mindez azt mutatja, hogy a két ország gazdasági együttműködésében komoly potenciál rejlik, és most, hogy megteremtettük a jogi lehetőségét a közvetlen légi összeköttetésnek, újabb együttműködési területek előtt nyitottuk meg az ajtót” – mondta.

Végül Angola szerepét méltatta az afrikai regionális biztonság megőrzésében, és nagyrabecsülését fejezte ki amiatt, hogy az ország világosan látja a migrációban rejlő veszélyeket, és nemcsak szavakban, hanem tettekben is fellép ezzel szemben.