Gazdaság
High-tech benzinkút: az orosz IT-szektor valódi arca
Nem elhanyagolható, hogy a Forbes legfrissebb 15 orosz milliárdos új belépője között is szerepel olyan, aki szoftvercég tulajdonosa. Ez nem a semmiből jött. Aki veszi a fáradságot, hogy alaposabban megnézze a piaci trendeket, költség- és beruházási adatokat, és az exportálandó IT-szolgáltatásokat, egészen más kép tárul elé. A jövőhöz nem az atomtöltetek és a gázcsövek vezetnek, hanem az adatfolyamok, és ezt Moszkvában is tudják.
Az orosz IT-szektor 2024-ben 3,3 billió rubelre nőtt, ami 22 százalékos bővülés 2022-höz képest. Ez nemcsak inflációs hatás, hanem valós, belső keresleten alapuló, strukturális növekedés. Az orosz GDP-hez való hozzájárulása az IT-szektornak 1,8–2,4 százalék közé esik a becslésektől függően.
Az IT-szektor 2024-ben meghaladta az 1,5 millió fős foglalkoztatotti létszámot, az átlagfizetés 180–190 ezer rubel (közel duplája az orosz gazdasági átlagnak). A fejlesztési költések elsősorban belföldi forrásokból történnek, mivel a nemzetközi tőkebefektetés visszaesett a szankciók miatt.
A Kaspersky Lab egyike azoknak az orosz technológiai márkáknak, amelyeket még a laikusok is ismernek. A cég világszintű kiberbiztonsági szolgáltatásokat nyújt, de az utóbbi években kiszorult az EU-ból és az USA piacáról. Ennek oka azonban nem a szakmai teljesítés, hanem a geopolitikai és nemzetbiztonsági megfontolások: nyugati hatóságok attól tartottak, hogy a cég kapcsolatban állhat az orosz állammal. Noha ez sosem nyert bizonyítást, a bizalmatlanság elég volt a kizáráshoz.
Ezzel szemben az 1C Company (1C:Enterprise rendszere) csendesebb, de annál hatékonyabb sikertörténet. Több mint 1,5 millió vállalat használja világszerte, köztük magyarországi kis- és középvállalkozások is. A rendszer vállalati informatizációra, ERP-alkalmazásokra (Enterprise Resource Planning, azaz integrált vállalatirányítási rendszerek) épül, és egyre nagyobb részt hasít ki a feltörekvő piacokból.
2022 és 2023 során több mint ezer nyugati vállalat vonult ki Oroszországból, köztük több tucat technológiai cég is. Ez a sokkhatás ahelyett, hogy megbénított volna egyes szektorokat, azonnali válaszreakciókat indított el: felgyorsult az importhelyettesítés, és megnőtt a kereslet a hazai megoldások iránt.
A felhőalapú szolgáltatások (IaaS és PaaS) piaca évente 40 százalék feletti ütemmel nő, míg az AI-cloud szektor 2024-ben elérte a 80 milliárd rubelt.
Kiemelkedő, hogy Oroszország nem csupán belföldi pótlást végez: épül a digitális export Kína, India, Latin-Amerika és a BRICS-országok felé. A gazdasági orientáció kelet felé fordult, de nem izolációval, hanem alternatív ökoszisztémák létrehozásával.
A laikus olvasók számára segít, ha az ismert nyugati márkákhoz hasonlítható, hazai megfelelőkben gondolkodunk.
- Yandex: az „orosz Google”, de annál több. Saját keresőmotorja mellett van taxiszolgáltatása (Yandex Go), ételkiszállítása (Yandex Eats), zeneplatformja, MI-kutatása és robotizált futárszolgálata is (Yandex Rover), és a sor ezzel még nem teljes.
- Ozon: az „orosz Amazon”. Online kereskedelmi platform, amely önálló logisztikai és fintech-szolgáltatásokkal egészült ki.
- Sberbank: a legnagyobb orosz bank, amely mára teljes digitális ökoszisztémát épített ki a pénzügytől az oktatáson, e-egészségügyön és e-kereskedelmen át a mesterséges intelligenciáig.
- Mail.ru (VK Csoport): egykori e-mail és közösségi oldalból lett teljes értékű digitális médiabirodalom, amely zenei és videós tartalomszolgáltatástól kezdve játékfejlesztésen át saját felhőplatformig számos területen jelen van.
- VK (volt Vkontakte): az „orosz Facebook”, egyben erős zenei és videótartalom-megosztó. Saját streaming szolgáltatással is rendelkezik.
- Softline és Diasoft: fintech és b2b (vállalatok közötti) digitális szolgáltatásokra specializálódtak, nemzetközi jelenléttel.
- KROK és Positive Technologies: digitális infrastruktúrára és IT-biztonság. Az utóbbit a Nyugat szankcionálta, ami paradox módon megnövelte hazai szerepét.
A mesterséges intelligencia szegmens és a felhőalapú infrastruktúrák terjedése az orosz szektor belső modernizációját hajtja. Az állami és katonai MI-alkalmazások mellett megjelennek a b2b (vállalat-vállalat) alapú, valós idejű adattérképezést, logisztikát és prediktív modellezést végző rendszerek.
A Yandex robotfutárai már valóság: Moszkvában és Kazanyban autonóm futárrobotok tesztelik az utakat, és valódi megrendeléseket teljesítenek futárként. A fejlesztések a Google/Waymo projektjeihez méltó szinten mozognak.
Nem kevésbé figyelemre méltó a Yandex által fejlesztett „Alisza” (Алиса) nevű orosz nyelvű hangalapú virtuális asszisztens, amely az orosz piacon az egyik legismertebb MI-megoldássá vált. Alisza a Yandex keresőmotorján, térkép- és zeneplatformján, illetve okostelefonokon és okoshangszórókon is elérhető. A felhasználók széles körben használják mindennapi keresésekhez, időjárás-jelentéshez, navigációhoz, sőt akár beszélgetésekre is, mivel Alisza fejlett természetes nyelvfeldolgozó képességekkel rendelkezik.
Szintén külön figyelmet érdemel az orosz vasútvállalat, az RZHD (Российские железные дороги) által bevezetett prediktív karbantartási MI-rendszer, amely szenzoradatok alapján előre jelzi a mozdonyok és vagonok műszaki problémáit, jelentősen csökkentve az állásidőt és karbantartási költségeket. Ez az alkalmazás jól példázza, hogy a mesterséges intelligencia Oroszországban nemcsak a fogyasztói szférában, hanem az ipari infrastruktúrában is kézzelfogható eredményeket hoz.
Az orosz digitális piac nem a Szilícium-völgy történetét akarja megismételni. Sokkal inkább egy saját informatikai ökoszisztémát épít, amely kevésbé függ a nyugati platformoktól. 2025-ben a szektor várhatóan újabb 18–20 százalékos növekedést mutathat fel, különösen a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a digitális b2b-megoldások terén.
Ez a folyamat veszélyes is lehet, ha teljesen szétesik a globális technológiai kooperáció. De érdemes tudomásul venni: nem egy sivatagi benzinkútról beszélünk, hanem egy működő, fejlett és exportképes informatikai szektorral rendelkező országról. Aki ezt alábecsüli, nemcsak az orosz IT-kapacitást, hanem a saját sebezhetőségét is figyelmen kívül hagyja.
