Nem szimpatizál a MAGOSZ az ukrán EU-tagsággal

Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy olyan javaslatok láttak napvilágot Brüsszel részéről, ami ellen mindenképp fel kellett lépni a magyar gazdálkodók nevében és érdekében.

Jakab István magyar újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: „vészjósló híreket kaptunk Brüsszelből”. Szavai szerint Brüsszel azon dolgozik ugyanis, miként lehetne az agrártámogatásokat átalakítani, hogyan lehetne azokat a forrásokat, amelyek kiszámíthatóan rendelkezésre álltak, teljesen más csatornákon máshova, többek között Ukrajnába elirányítani. Az ukrajnai háború nehéz helyzetbe hozta a szomszédos országok gazdáit is – hívta fel a figyelmet. Ukrán gabonával árasztották el Európát, a helyzet tarthatatlan.

Az orosz-ukrán háború kapcsán az európai agrárpiac romba dőlt, a gazdák kiszámíthatatlan helyzetbe kerültek. Az ellenőrzés és a szigorú szabályozások nélküli ukrán mezőgazdaság uniós integrációja pedig az élelmiszer-biztonságot is veszélyezteti – hangoztatta. „Visszautasítjuk, hogy Brüsszel elfogadhatatlan körülményeket akar teremteni a gazdák számára” – fogalmazott. Jakab István arra hívta fel a figyelmet, hogy a ciklusokban gondolkodó brüsszeli bürokraták programokat hirdetnek, amelyek a mandátumukat letöltő politikusok után is megmaradnak. A gazdák nem öt-, illetve hétéves ciklusokban gondolkodnak, hanem hosszú távra terveznek.

Ehhez viszont kiszámíthatóságra van szükség. Sajnos ezt a magyar gazdák nem kapták meg Brüsszeltől – jelentette ki. Átgondolt, a gazdákkal egyeztetett agrárpolitikára van szükség és nem hitegető ígéretekre. A gazdák az Európai Unióban élni akarnak, valós és intenzív, az adottságaikat és erőforrásaikat kihasználó módon akarnak gazdálkodni. Ez valamennyi uniós és valamennyi magyar polgár érdeke – hangsúlyozta a MAGOSZ elnöke. A jelenlegi száj- és körömfájás járvány kapcsán Jakab István azt mondta, a gazdaszervezetek megfelelő hozzáállást várnak az Európai Uniótól, segítséget, valamint megfelelő forrásokat ahhoz, hogy az adott országok mihamarabb úrrá tudjanak lenni a helyzeten.

Cseh Tibor András NAK-alelnök nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió következő, 2028-tól érvényes hétéves időszakára vonatkozó európai bizottsági javaslatok egyértelmű célként tűzték ki azt, hogy az agrártámogatások területalapú rendszerét teljesen átalakítsa, visszaszorítsa, majd megvonja. A javaslatban továbbá kimondott cél az állattenyésztés és a húsfogyasztás visszaszorítása is, amit a magyar gazdák szintén nem tudnak elfogadni – emelte ki. „A magyar gazdák részéről mindezt elfogadhatatlannak tartjuk. A magyar földek kétharmadát egyéni gazdaságok, családi gazdaságok, őstermelők használják, amelyek számára a javaslat megvalósulása »óriási érvágás lenne«” – fogalmazott. Közölte, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara petíciót indított az agrártámogatások megőrzéséért.

A petíciót, mely a területalapú támogatások megőrzése mellett, valamint az európai piacok megőrzése mellett áll ki, több mint negyedmillió magyar gazda – szavai szerint –, szinte minden magyar gazdálkodó aláírta. „Abban bíztunk, hogy az Európai Bizottság a nagy gazdaösszefogás után végre jó irányba állítja az agrárpolitikát és újra stratégiai ágazatként tudja kezelni az európai mezőgazdaságot” – mondta. Emlékeztetett továbbá, hogy Magyarországtól néhány száz kilométerre Ukrajnában nagy mezőgazdasági birtokok vannak, elsősorban nyugat-európai és amerikai kézben.

Szavai szerint rendkívüli versenyhátrányt jelentene, ha ez az óriási piac hozzáféréssel bírna az európai piacokhoz, továbbá ez – mint kiemelte – Magyarországon a gazdák egyértelmű kárára válna. „Ezért jöttünk, ezért hoztuk el a magyar gazdák üzenetét” – tette hozzá nyilatkozatában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.