Gazdaság

Kétszeresére nőhet az ország energiatermelése 2030-ig

Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához

A földhő közvetlen hasznosításában Magyarország évek óta Európa első öt állama között található. A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához – hangsúlyozta pénteken kiadott elemzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Kétszeresére nőhet az ország energiatermelése 2030-ig
A zöldenergia a lakosság körében is kedvelt lett
Fotó: AFP/dpa Picture-Alliance/Sven Simon/Frank Hoermann

A kormány által elfogadott Nemzeti földhő hasznosítási koncepcióban rögzített intézkedések a kapcsolódó támogatási programokkal a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát – vetette fel a minisztérium. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet.

Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához – magyarázta az EM. Megállapították: 2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának.

Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Hamarosan termőre fordul a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, amely egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítéséhez nyújt támogatást – sorolta a minisztérium.

A Nemzeti földhő hasznosítási koncepció alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (nyolc petajoule-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 petajoule-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen mintegy 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – ismertette számításait az EM.

A minisztérium kiemelte: a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében.

A kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus beruházási hitelkonstrukció elindításával.

Fontos elvárás az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szemben, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, az energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is. Közölték, hogy az Energiaügyi Minisztérium által kidolgozott, a kormány jóváhagyását bíró Nemzeti földhő hasznosítási koncepció teljes szövege elérhető a tárca honlapján.

Kapcsolódó írásaink