Az Egis Gyógyszergyár Zrt. kapta a 32. Innovációs Nagydíjat

„A kivételes ötletek és alkotások akkor tudnak mindannyiunk számára érzékelhető értéket teremteni, ha abból innováció keletkezik. Ehhez pedig olyan vállalkozások kellenek, amelyek vállalva a kockázatot, az ötletből piaci terméket vagy szolgáltatást hoznak létre. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartjuk az innovatív vállalkozások támogatását, és törekszünk ösztönözni, hogy a magyar vállalkozások exportjának minél nagyobb részét tegyék ki a magas hozzáadott értékű innovatív termékek” – jelentette ki Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese a 32.Magyar Innovációs Nagydíj átadásán az Országházban.

Az államtitkár felidézte: Tavaly a kiosztható Nobel-díjak közült kettőt magyar kutató – Karikó Katalin és Krausz Ferenc – kapta eddigi munkássága elismeréseként. Majd a Neumann János Programról beszélt, kiemelve azt, hogy abban három olyan fókuszterületet határoztak meg, amelyek kitörési pontot jelenthetnek a magyar gazdaság számára.

Az első a digitális átállás, ahol egyre nagyobb teret nyer a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia. A második az egészséges élet, ahol az a cél, hogy a magyar embereknek ne csak a várható élettartama, hanem az egészségben eltöltött éveik száma is növekedjen. A harmadik innovációs fókuszterület a zöld átállás, például az energetikai rendszerek megújítása, de ide soroljuk az agráriummal, a vízügyekkel kapcsolatos fejlesztéseket is. Ami pedig számomra a legfontosabb, hogy ez a díjátadó esemény felhívja a figyelmünket a magyar fiatalokban rejlő potenciálra is – mondta.

Korábban pedig arra emlékeztetett, hogy „a kreativitás olyan ötleteket eredményez, amelyek újak neked. Az innováció olyan ötleteket eredményez, amelyek újak az egész világnak. Az innováció segítségével olyan dolgok születhetnek, amelyek kisebb közösségek, de akár az egész világ számára is fontosak és hasznosak lehetnek. Az innovációhoz mindenekelőtt alkotó egyéniségekre van szükség, akiknek az ötleteikre alapozva végül az új megoldások mindennapjaikban is megjelennek. Az emberi alkotóerő folyamatos támogatása minisztériumunk egyik legfontosabb küldetése.”

Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke szerint az Innovációs Nagydíj „tükre a magyar gazdaságnak, és alkalmat ad arra, hogy évről évre a tükörbe nézzünk.” Jelezte, hogy az idei kiírásra a korábbiaknál kissé több, 57 pályázat érkezett, de ez a szám sokkal nagyobb is lehetne.

1990-ben a Magyar Innovációs Szövetség azzal a céllal jött létre, hogy példák bemutatásával és az innovációs szellem terjesztésével segítse az ország felzárkózását a Nyugathoz – emlékeztetett annak hangsúlyozásával, hogy a modern világban a gazdasági versenyképesség alapja elsősorban a tudás és az innováció alapú gazdaság, mércéje pedig az értékteremtés és a termelékenység növekedése.

Ha visszatekintünk az elmúlt három évtizedre, azt látjuk, hogy a kezdeti gyors felzárkózás elsősorban a külföldi technológia és tőke beáramlásának, majd a foglalkoztatottság növekedésének gyümölcse volt. Amint ezek a források kimerültek, a fölzárkózás lelassult, nagyobb hozzáadott értéket produkáló tevékenységekre lenne szükség, de a nemzetközi gazdaság tőkeerős szereplői ilyeneket nem könnyen engednek át másoknak, magunknak kell azt megteremteni. Ennek eszköze lenne a folyamatos és széleskörű innováció a gazdaságban és a társadalomban – jelentette ki.

Mint mondta, ez nem egyszerű. Tőke és technológia hiányában csak a tudásunkra és kezdeményezőkészségünkre támaszkodhatunk. „A gazdaságszerkezet mellett a társadalom általános kulturális, tudásbeli és mentalitásbeli állapota meghatározó. Ezért is örömteli számomra, hogy az innováció és a kultúra egy tárcához került” – zárta beszédét a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke.

A díjátadón felszólalt Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke is. Ő az Országház építésének történetéhez nyúlt vissza, ugyanis annak során kimondott cél volt a hazai ipar fejlesztése, valamint új, innovatívnak tartott elemek és megoldások beépítése, alkalmazása.

A tervek elfogadásától a használatba vételig tizennyolc év telt el, így ami igazán modern volt 1884-ben, már menthetetlenül elavultnak tűnhetett 1902-ben. Mindennek a tanulsága, hogy az innovációval és a fejlesztéssel sohasem lehet leállni, mert ami ma korszerű, az egy év múlva már könnyen lehet, hogy meghaladottá válik – figyelmeztetett a politikus.

Hozzátette: azok a magyar vállalatok, amelyek mindezt nem csak megértik, hanem nap mint nap ennek szellemében dolgoznak, azok jelentik a kitörési lehetőséget hazánk számára a duális gazdaság csapdájából.

A duális gazdaságot a multinacionális vállalatok jelentős piaci erőfölénye, a hazai tulajdonú beszállítók alacsony aránya és a hazai szereplők gyenge versenyképessége jellemzi. Kétségtelen, hogy e téren van még hová fejlődnünk, ugyanakkor vannak olyan iparágak, hála Istennek, ahol a hazai vállalatok teljesítménye kiemelkedő – hívta fel a figyelmet.

Szerinte ilyen a gyógyszeripar: Az összes hazai kutatás-fejlesztési ráfordítás mintegy 30%-a a gyógyszeriparban hasznosul. Ezáltal a gyógyszeripar képes nemcsak mennyiségi, hanem minőségi értelemben is hozzájárulni a magyar gazdaság fejlesztéséhez. A gyógyszeripar egyúttal az üzleti és az egyetemi szféra együttműködése terén is élen jár.

Ezek után Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt a díjakról, és azok megítéléséről. A nagydíjat idén az érelmeszesedés kockázatát csökkentő kombinációs gyógyszerkapszulák kifejlesztéséért az Egis Gyógyszergyár Zrt. kapta.

Poroszlai Csaba vezérigazgató a díj átvételekor közölte, hogy az új gyógyszereik jelentős piaci sikert hoztak, a szeptemberben zárult üzleti évben majdnem 24 milliárd forinttal gyarapították a társaság árbevételét. Kidolgozásukhoz új hatóanyagformákra és új hatóanyagyártó eljárásra volt szükség, a készítményfejlesztésben is változtatni kellett, 2 újításuk szabadalomképesnek bizonyult – tette hozzá