Gazdaság

Felméri az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen gyakorlatait az EU

Az elmúlt hetekben a gazdálkodók és szövetségeik aggodalmukat fejezték ki az élelmiszer-ellátási láncon belüli, tisztességtelen gyakorlatok elterjedésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság most felhívja a gazdálkodókat és az élelmiszer-ellátási lánc összes kisebb beszállítóját, hogy osszák meg véleményüket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalataikról. Ez a felmérés jelenleg online elérhető az EU összes nyelvén 2024. március 15-ig.

Felméri az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen gyakorlatait az EU
A heti piac gyümölcsös standja Hamburgban
Fotó: AFP/DPA Picture-Alliance/DPA/Marcus Scholz

A Közös Kutatóközpont és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága által közösen kezelt felmérés kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belül működő uniós gazdálkodókat és kisebb beszállítókat célozza meg, lefedi a termelés és a forgalmazás különböző szakaszait. A válaszadók megoszthatják egymással, hogy tapasztaltak-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot a közelmúltban gazdaságilag erősebb vásárlók részéről.

Mielőtt egy termék eljut a fogyasztóhoz, több piaci szereplő vesz részt az élelmiszer-ellátási láncban (termelők, feldolgozók, kiskereskedők stb.), és mindez növeli annak értékét és hatását a fogyasztó által fizetett, végső árra. Az ellátási lánc különböző szereplői közötti alkupozícióval való visszaélés néha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz vezethet, amelyek káros hatásokkal járhatnak.

Az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács 2019 áprilisában irányelvet fogadott el a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban alkalmazott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (UTP). Az irányelv több olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tilt, amelyek túl gyakran előfordultak. Ilyenek például a késedelmes fizetések romlandó és nem romlandó élelmiszerekért; a last minute (utolsó pillanatban történő) megrendelés törlése; a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosításai; a szállító fizetésre kényszerítése az elpazarolt termékekért és az írásbeli szerződések megtagadása. Az irányelv felhatalmazza a gazdálkodókat arra is, hogy biztonságosan, bizalmasan beszéljenek, a hatóságok pedig ágazati vizsgálatokat indítsanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosítása és megbírságolása érdekében.

Az e szabályok végrehajtásáért felelős tagállamoknak 2021. május 1-jéig át kellett ültetniük az irányelvet nemzeti jogi keretükbe, majd hat hónappal később alkalmazniuk kellett. A tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elterjedtségének felmérése és a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyságának felmérése érdekében az Európai Bizottság éves felméréseket végez. A jelenleg nyitott felmérés a harmadik az irányelv végrehajtása előtt végzett első alapfelmérés óta. Az eredményeket a jelenlegi szabályok értékelésénél fogják felhasználni, amelyeket a bizottságnak 2025. november 1-jéig el kell végeznie. A tavalyi felmérésből például kiderült, hogy a felmérésre válaszolók több mint hatvan százaléka nem is tudott a szabályozás létezéséről. Ez azt mutatja, hogy többet lehet tenni mind a gazdálkodók és a kisebb beszállítók számára elérhető védelem tudatosítása, mind a panaszok beérkezése esetén történő végrehajtás tekintetében.

A gazdálkodók élelmiszer-ellátási láncban betöltött pozíciójának megerősítése érdekében a bizottság idén márciusban több olyan intézkedést terjeszt a tagállamok elé, amelyek kiterjedhetnek olyan kérdésekre, mint például a piac átláthatósága az értékláncban, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni irányelv végrehajtása, valamint a termelés vagy az importált mezőgazdasági termékekre vonatkozó, meglévő szabályok homogénebb ellenőrzése.

Kapcsolódó írásaink