Gazdaság
Virág Barnabás: A jegybank nem hibázott, az Északi Áramlat felrobbantása miatt gyengült a forint
Virág Barnabás szerint a következő évek a reálkamatról fognak szólni, amit a kockázati prémium alakulása mellett az alapkamat szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7–8, a rákövetkező évben 5–6 százalékig süllyedhet az alapkamat a piaci várakozás szerint, vagyis jóval felette marad a három évvel ezelőtti, 0–1 százalékos szintnek.
A jegybank vesztesége az idén 1800–2000 milliárd forint lehet, és jövőre is „jelentősebb” lesz az alelnök szerint, amit majd a jegybank későbbi nyereségéből fognak rendezni.
Hogy ez milyen időtávot jelenthet, azt ma nem lehet megmondani, mindenesetre nem feltétlenül öt éven belül, ahogy az a köztudatban elterjedt, ilyen kikötés nincs.
Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az európai szabályok szerint a jegybankoknak hosszú távon pozitív saját tőkével kell rendelkezniük. „Az a jogászok feladata lesz, hogy eldöntsék, a hosszú táv hány évet jelent” – közölte az alelnök.
Virág Barnabás az infláció elszállása miatti jegybanki felelősséget firtató kérdésre elmondta, hogy az MNB-nek nem volt olyan döntése az elmúlt, zűrösebb időszakban, amit utólag hibásnak gondolnak, az ominózus tavaly szeptemberi kamatemelési leállást sem tartják annak, holott akkor gyengült 430 forintig a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest.
A jegybank szerint ennek okát az Északi Áramlat felrobbantásában kell keresni, ezzel együtt a gázárak elszabadulásában.
Azokra a napokra úgy emlékszik, hogy nagyon forró pillanat volt a magyar gazdaságban, valutaválsághoz közeli állapotban voltunk.
Nagy szükség volt arra a döntésre – utalt a 18 százalékos irányadó kamat tavaly októberi bevezetésére.
Arról is beszélt, hogy nem látnak komolyan vehető indokot a jelenlegi, 3 százalékos inflációs cél emelésére – ezt a kormány, pontosabban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szorgalmazza –, sőt a mostani időkben kifejezetten „kockázatokat hordoz” erről értekezni nyilvánosan.
Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt időszakban mutatkozó új kockázatok – közülük is kiemelten az izraeli események – egyelőre nem teszik szükségessé a szeptemberi inflációs jelentésben vázolt makropálya átgondolását, de a helyzet eldurvulása azzal fenyeget, hogy az olajárak emelkednek, tehát sok a bizonytalanság.
„Az olajár tíz százalékos elmozdulása, amivel 100 dollár fölé kerülne az olaj, már új makrokörnyezetet jelentene” – mondta ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke.
Beszélt még az előttünk álló kamatdöntésekről, a tervezett minimálbér-emelések inflációs hatásáról, valamint az euró bevezetésének időzítéséről is.
