MNB-alelnök: Az energiahatékonysági kérdések az energiaátmenet középpontjába kerültek

Az idei rendezvény fókuszában is az energiahatékonysági kérdések állnak. Nyitó beszédében Kandrács Csaba a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait ismertetve elmondta, az energiahatékonyság globálisan 2,2 százalékkal nőtt 2022-ben, ami kétszerese az előző öt év átlagának és négyszerese az előző két évinek. Ez azt jelenti, hogy változatlan mennyiségű energia felhasználása mellett növekedett a GDP.

Az energiahatékonyság javulása az Európai Unióban - a háborús övezethez való közelség miatt - még gyorsabb ütemű volt és 8 százalékot ért el. Ez részben az enyhe időjárásnak is köszönhető, de az időjárási tényező kiszűrésével számított mutató is 4 százalékos javulást mutatott.

Magyarországra vonatkozó adatok még nem érhetők el, de ez valahol az EU-s átlag közelében alakulhatott, mivel az ország elsődleges energiafogyasztása 2022-ben 5,5 százalékkal, hat éves mélypontra csökkent, miközben a GDP 4,6 százalékkal bővült - emelte ki.

Az energiahatékonyság javításával Magyarország - mint jelentős energiaimportőr - csökkentheti pénzügyi sebezhetőségét - mondta az MNB alelnöke, utalva a tavaly többszörösére emelkedő energia importárak miatt megborult külső egyensúlyi mutatókra.

Közölte: Magyarország is tagja annak a 45 országnak, amely az IEA égisze alatt vállalta, hogy évi négy százalékos növekedést ér el az általános energiahatékonyságban. Ennek megvalósulásával a globális energiafelhasználás Kína éves energiaszükségletének mértékével csökkenne.

Az energiaválság és a háború mellett a klímaválság is szerepet játszott abban, hogy az érdeklődés homlokterébe kerültek az energiahatékonysági kérdések.

A párizsi klímamegállapodásban rögzített célok elérésében a hatékonyság növelése jelentheti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének leggazdaságosabb módját, mivel a meg nem termelt energia a legtisztább energia.

Csökkenhet a fosszilis energia felhasználása, amely alacsonyabb villamos energia igényekhez és az elektromosáram-termelésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaeséséhez vezethet - fejtette ki.

Kandrács Csaba elmondta: jelentős energiahatékonysági potenciál érhető el Magyarországon az 1960 és 1980 között épült mintegy 850 ezer Kádár-kocka felújításával. A magyar lakóingatlan-állomány közel harmadát kitevő épületek energiafelhasználását az átalakítások után 60 százalékkal lehetne csökkenti, ami alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást és kisebb számlákat eredményezne. További előnyt jelentene, hogy csökkenne az ország energiaimport függősége, javulna a levegőminőség és ezzel az egészségügyi költségek is mérséklődnének.

Emlékeztetett: 2021-ben az MNB a parlamenttől zöld mandátumot nyert, ezzel - a kormányzati törekvésekkel összhangban - törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után.

Az MNB kedvezményes tőkekövetelmény rendszerrel támogatja a zöldhitelek térnyerését, valamint korábban zöld otthon programot indított energiahatékony otthonok építésére. A jegybank folyamatosan keresi az új lehetőségeket és az olyan megoldásokat, amelyek célzott beavatkozásokkal nagy hatást tudnak kiváltani - fejtette ki Kandrács Csaba.

A konferencián átadták a pénzügyi szervezeteknek szóló Zöld Pénzügyek díjakat. A Zöld Bank Díjat idén az Unicredit Bank Hungary Zrt. nyerte el. A Zöld Biztosító és Pénztár Díjat az Aranykor Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár kapta, a Zöld Befektetési Alapkezelő Díjjal pedig az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. zöld tevékenységét ismerték el.