Bírságolt a Magyar Nemzeti Bank

Az MNB tájékoztatása szerint az alapkezelők belső szabályzatai azon munkavállalóknak fizetett osztalékra vonatkozóan, akik egyben az alapkezelők tulajdonosai, részben vagy egyáltalán nem rögzítettek korrekciós előírásokat (például halasztott osztalékkifizetést, elidegenítésére vonatkozó visszatartási időszakok előírása), amelyek csökkentenék a befektetővédelmi kockázatokat. Mindez összeférhetetlenségi eseteket vethetett fel, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény javadalmazási szabályainak megkerülését eredményezte.

Az alapkezelők ugyan a tulajdonos munkavállalók részére a változó javadalmazásnak minősülő osztalékot több részletben fizették ki, azonban ezen halasztás szabályszerűsége és a javadalmazási szabályoknak való megfelelősége – a szabályozási hiányosságok folytán – a vizsgálatok során kétséget kizáróan nem volt ellenőrizhető.

A HOLD Alapkezelő emellett nem tartotta be az alapszabályában rögzített, az osztalék mértékére vonatkozó korlátokat. Az alapkezelőnél a vizsgált időszak egy részében nem a belső szabályzatai alapján meghatározott, arra jogosult testület hozta meg a stratégiai befektetési döntéseket, később pedig a vonatkozó belső szabályzatban nem rögzítették a döntéshozatalra jogosult személyt. A HOLD Alapkezelő esetében továbbá kis számban befektetési limitsértésre is sor került, illetve a végrehajtási partnerek meghatározásánál és informatikai téren is szabálytalanságok merültek fel.

Az ADALFA Alapkezelőnél a vizsgált időszak jelentős részében hiányzott az átvilágítási politika, amelynek célja, hogy az alapkezelő a befektetési döntéseket a kezelt alapok céljaival, kockázati korlátaival összhangban hajtsa végre. Az alapkezelő továbbá egy ellenőrzött napon a jogszabályban előírtnál kevesebb likvid vagy azonnal készpénzre váltható eszközökben rendelkezésre álló szavatoló tőkével rendelkezett.

A feltárt jogsértések miatt az MNB kedden közzétett határozataiban a HOLD Alapkezelőre összességében 17,4 millió, az ADALFA Alapkezelőre 12,3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és kötelezte a két alapkezelőt a feltárt szabálytalanságok kijavítására.

A bírságok megállapításánál súlyosító körülménynek számított – többek között – a feltárt hiányosságok egy részének rendszerszintű jellege, azok jelentős kockázati besorolása, illetve az, hogy a hiányosságok huzamosabb ideig fennálltak. Enyhítő körülménynek minősült, hogy az alapkezelők együttműködtek a vizsgálatok során és számos intézkedést tettek a szabálysértések, mulasztások megszüntetése érdekében.