Gazdaság

Rendkívül kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai

A Világgazdaságnak adott exkluzív interjúban mondta ezt Varga Mihály

Akár lehetne aggasztó is az áfabevételek elmaradása, de ha a második fél évben a gazdaság növekedési pályára tud állni, akkor van esély arra, hogy intézkedések nélkül a 3,9-es hiánycélt teljesítsük – írja a vg.hu.

Rendkívül kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai
Varga Mihály
Fotó: Facebook/Varga Mihály

A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság kilátásai rendkívül kedvezőek, az infláció várhatóan tovább csökken, az év végén pedig a rezsivédelmi alapból akár megtakarítása is lehet a kormánynak. A miniszter reagált arra is, hogy Budapest keresetét a szolidaritási adó be nem fizetésével kapcsolatban elutasította a Fővárosi Törvényszék, Varga Mihály szerint nemcsak pénzügyi, jogi problémák is vannak a Városházán.

– A Költségvetési Tanács (KT) rengeteg kockázatot azonosított a jövő évi büdzsében, talán többet is egy kicsivel, mint a korábbi években. Újra és újra felmerül, nem lett volna-e célszerűbb ősszel vagy év végén elfogadni a költségvetést?

– A Költségvetési Tanács és a kormány között nincs vita a veszélyek megítélését illetően, jól látható, hogy a pandémia óta a veszélyek korába lépett a világgazdaság. A tanács valóban felhívta ezekre a figyelmet, de a javaslat ismeretében hozzájárulását is a megadta a büdzsé végszavazásához. A testülettel egyébként kifejezetten konstruktív volt az együttműködés, egy olyan elem merült fel, amelyről korábban nem esett szó, ez az MNB vesztesége. Egyetértettek abban, hogy az energiaárak, a háború, a világgazdaság változása, az európai versenyképesség gyengülése mind olyan hatással lehet a magyar gazdaságra és a költségvetésre is, amit nagyon nehéz előre kiszámolni. Ami a kérdés második részét illeti, jelezte, hogy a nyári költségvetési vitával egy több mint 8 éves gyakorlatot folytattak az idén, valószínű ősszel sem lesz lényegesen több információ a jövő évi folyamatokról. Mostantól viszont van fél éve a magyar cégeknek, háztartásoknak, hogy felkészüljenek a következő évre. Magyarország olyan költségvetésű ország, ahol fél évvel a hatálybalépés előtt a vállalkozások már világosan látják, milyen keretek között tudnak működni és tervezni.

Kérdésre, hogy nem túl optimista a 4 százalékos gazdasági növekedés, lévén hogy két hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Strandard & Poor’s legutóbb, amikor értékelte Magyarország adósságbesorolását, 3 százalékos becslést közölt, a pénzügyminiszter így válaszolt: „Azt is aláírom, ha végül 3 százalék lesz, a 4 százalék valóban ennél kicsit optimistább. Miért vagyunk optimistábbak? Abból indulunk ki, hogy 2022–2023 két gazdaságilag nagyon nehéz év, de az idén tavasszal már elindult egy fordulat, az idei év második felében pedig a gazdaság növekedési pályára fog állni, így 2024-ben már egy nagyobb ütemű, 4 százalék körüli GDP-bővülés jó eséllyel elérhető. Lendületesen jönnek a külföldi befektetések, a beruházási rátánk az unióban a legmagasabb, az export rekordot dönt az idén, a munkaerőpiac feszes. Elemzői egyetértés van abban, hogy erőteljes lesz a növekedés, ami megerősíti, hogy a magyar gazdaság kilátásai jók. Nem beszélve arról, hogy az áruforgalmi mérlegben és a folyó fizetési mérlegben is olyan mértékű javulás van, ami a várakozásokat meghaladja, mindkét egyenleg pozitív. Gyors az alkalmazkodás. A két hitelminősítő változatlan véleménye stabil kilátásokkal azt jelenti: az a félelem, ami még tavaly megvolt az ikerdeficit veszélyéről, ez eltűnt, lekerült a napirendről a hitelminősítőknél is."

Az idei év második fele növekedésének alakulásáról Varga Mihály elmondta, hogy volt két nagyon nehéz negyedévünk idén. Bár a második negyedéves GDP-adatokat csak augusztusban közli a KSH, a szolgáltatások, az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom havi alakulásának rendelkezésre álló adataiból arra lehet következtetni, hogy éves összevetésben a második negyedév sem lesz sokkal erőteljesebb, mint az első negyedéves gazdasági növekedés. 2023 második fél éve sokkal erőteljesebb lehet, valószínűleg a nyári turistaszezon is segít abban, hogy a gazdaság szolgáltatási oldala magára találjon. A mezőgazdaság teljesítménye szintén a növekedés támasza lesz az idén. A belső kereslet csökkenése okozta mérlegalkalmazkodás segíti az államháztartás finanszírozását és a kamatkörnyezetet csökkenését, amelyben a vállalkozások olcsóbb hitelhez tudnak jutni. Az infláció csökkenése fel fog gyorsulni a nyár folyamán, de még inkább a második fél évben, ami a hitelkamatok enyhülésével is segíteni fog. A Magyar Nemzeti Bank 200 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatát, a gazdaság regenerálódik, az egyensúly javul. Nem véletlen, hogy a két hitelminősítő döntése a nyár elején arról szólt: Magyarország besorolását nem változtatják meg, a kilátások továbbra is stabilak.

– Jövőre elvben 2,9 százalékos hiánycéllal tervezték meg a költségvetést. Ez alapján az ember ránéz a számokra, akkor azt mondhatná, hogy gyakorlatilag visszatérünk a covid előtti makroszámokhoz? Helyreáll végre az egyensúly?

– 2019-ben a következő évi költségvetést egyszázalékos hiánnyal és 4,5 százalék fölötti növekedéssel terveztük, az első két hónap így is alakult, ezt rombolta le a covidjárvány. Ide fogunk visszajutni. Már látszik, hogy a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya is kedvezően alakul, az első öt hónapban 63 milliárd euró volt a magyar export, időarányosan sosem volt ilyen magas, miközben júniusban az államháztartás egyenlege csak 132 milliárd forinttal romlott, ami az elmúlt 8 év legkedvezőbb adata. Mindent egybevetve az látszik, hogy a kisebb belső kereslet, a lakosság alkalmazkodása az egyensúly javulását segítette, ha ez lejjebb hozza a kamatszintet, akkor a gazdasági növekedés is könnyebben indul be a második fél évben. A 2024-es 3 százalék alatti hiánynál természetesen vannak kockázatok, de nem tartom irreálisnak, a makrogazdasági struktúra jó, a külső környezet remélhetőleg nem akasztja meg a kedvező folyamatokat.

– Az idei költségvetésben azért vannak lyukak, legalábbis az áfabevételek terén van egy jelentős elmaradás. Aggódik-e esetleg az idei hiánycél teljesülése miatt?

– Akkor kellene aggódni, ha nem egy cselekvőképes kormány lenne Magyarországon, amelyik, ha szükséges, akkor intézkedéseket képes hozni. Ha szükség lesz rá, lépni fogunk, de egyelőre ezt nem látjuk indokoltnak. A magyar államháztartás első fél évi magasabb hiánya három okra vezethető vissza, és mindegyik az év elején teljesített nagyobb kiadások következménye. Az első ok a Vodafone és a Posta Biztosító megvásárlása, egyszeri tételeket jelent, stratégiai okokból volt erre szükség. A másik a rezsivédelmi kiadások téli időszak végi teljesítése, mivel az év elején kellett a közintézmények rezsiköltségéhez nagyobb mértékben hozzájárulni, ami jelentősen növelte a kiadásainkat. A harmadik pedig a 13. havi nyugdíj kifizetése, ami 460 milliárd forintos kiadást jelentett. Ez a három tétel jelentősen megnövelte a hiányt az év elején, viszont mivel ezek kifutottak, a második fél évben nem kell hasonlókat teljesíteni. A bevételi oldalról feszültséget jelent a kérdésben említett áfa- és a jövedékiadó-bevételek elmaradása. Ezt mi is érzékeljük, az online pénztárgépek adatain keresztül jól látszik a belső kereslet visszaesése. Kapkodni nem szabad, meg kell várni a nyári szezon hatását, szeptemberben érdemes erre visszatérni. Ha a második fél évben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.

A kormány folyamatosan elemzi a helyzetet, a nyár lefutása után már jobban látjuk azt is, az energiaárak hogyan változnak. Az eddigi energiaár-alakulás alapján arra lehet számítani, hogy ebben az évben a rezsivédelmi alapból kevesebb kifizetés lesz. A gázárak a tavaly augusztusi csúcs tizedére estek vissza, a villamos áram ára is lejjebb került. Az energiaárakban történt kedvező változás lassabban jön át a külkereskedelmi mérlegbe, hiszen nagyon sok intézmény és cég fix szerződéseket kötött, de aki napi áron vásárolja az energiát, az szemmel láthatóan is jól járt. Ha ezek a fix szerződések kifutnak, akkor a rezsivédelmi alapból lesz megtakarítása a költségvetésnek.

– Hogy alakulhat az infláció a kormány várakozása szerint a következő hónapokban?

– A gazdaság első számú ellensége a magas infláció, ezért a kormány a jegybankkal közösen azon dolgozik, hogy év végére az áremelkedés üteme egy számjegyűre csökkenjen. A januárban felállított prognózis eddig bekövetkezett. Azt mondtuk, hogy 2023 januárja után lesz egy plató, vagyis lassabban fog csak csökkenni az infláció, majd az év második felében egy gyorsabb ütemű csökkenés indul el. A gyorsabb csökkenés oka a tavalyi második fél év magas bázisa. Ekkor ugrott 2022-ben 300 euró fölé a gázár, a háború és a szankciók hatására nagyon brutális változás történt. A vállalatok és háztartások gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak a helyzethez, fogyasztást csökkentettek, alternatív fűtési megoldást kerestek, és a rezsivédelem is segített. Az alacsonyabb fogyasztás kárát persze megszenvedi az államkassza, kevesebb az adóbevételünk, viszont ez azt is jelenti, hogy az infláció gyorsabban csökken majd annál, mint amit előzetesen vártunk. Bár korábban volt dilemma arról, hogy év végére vajon egy számjegyű lesz-e az infláció mértéke, most azt látni, ebben konszenzus van. Sőt, 6-8 százalék közötti előrejelzések is vannak. Maradjunk annyiban: 8 százalékkal is elégedettek lehetünk decemberben.

– Milyen forintárfolyamra számít jövőre a Pénzügyminisztérium?

–381 forint/eurós árfolyamra van tervezve a 2024-es költségvetés. Eddig jól állunk, manapság a forint épp az erősebbik oldalát mutatja. A jegybank szigorú és következetes forgatókönyvet hajt végre, előre elmondták, milyen inflációs szint kell ahhoz, hogy a kamatok lejjebb tudjanak jönni. Ez a menetrend tartja az árfolyamot, amit a piac vissza is igazolt. Ami kétségtelenül befolyásolja a piac megítélését, és ez a bizonytalanság kihat a forint árfolyamára is, ez az Európai Unióval történő megállapodás a források kiutalásáról. A magyar kormány teljesítette, amit feltételként elvárt az Európai Bizottság, innentől a bizottságnak kell döntést hoznia. Természetesen az idei évben is érkeznek uniós utalások, számításaink szerint a területalapú támogatások, az agrártámogatások és a már kincstári számlán lévő pénzek összességében 1400 milliárd forintot jelentenek az első fél évben. A folyósítások tekintetében két nyitott kérdés van, egyik a helyreállítási alapot érinti.

Magyarázhatatlannak tartom, hogy három évvel a covid megjelenése után még mindig vannak országok, köztük Magyarország, amelyek nem kapták meg a nekik járó támogatást. Lassan a program törlesztési szakaszba lép, így az a lehetetlen helyzet állhat elő, hogy Magyarország törleszt a felvett hitelekért, miközben még nem jutott hozzá sem a vissza nem térítendő támogatáshoz, sem a hitelrészhez.

A másik terület a partnerségi megállapodás. Magyarország itt is elkészült a házi feladattal, a kérdés csak az: az Európai Bizottság a döntését mikor hozza meg.

– Nem tartja koncepciósnak a bizottság eljárását?

– Annak tartom, hiszen az Európai Bizottság olyanokat kér számon a magyar kormányon, amelyeket más országtól egyáltalán nem. Működik a kettős mérce. Ez különösen a helyreállítási alapra igaz, amelynek a nemzeti tervét két éve adtuk be. Mindenki elismerte, hogy kitűnő program, de azóta se láttunk belőle egy eurót sem.

– Viszont a jövő évi költségvetésben már az új programozási ciklus forrásai vannak betervezve. Bajban lesz a költségvetés, ha mégse jönnek meg ezek a pénzek?

– Nem lesz, mert idáig is előfinanszíroztunk. Az elmúlt évek kialakult gyakorlata az volt, hogy az uniós támogatások később érkeztek be annál, mint amire egyébként a gazdaságnak szüksége lett volna. A magyar költségvetés előfinanszíroz, bevételekből, időnként hitelből is. Ez volt az egyik fontos oka annak, hogy az idén januárban 4,2 milliárd dollárnyi devizakötvényt bocsátottunk ki, aminek egy részéből előfinanszíroztuk az uniós programokat is. Természetesen normálisabb és jobb lenne, ha nem a piaci kamatokkal kellene deviza- vagy forintkötvényeket kibocsátanunk, hanem beérkezne az a pénz, ami egyébként jár nekünk. Brüsszel hiányt növel, gazdasági kárt okoz ezáltal.

– Mikor oldhatja fel a kormány a beruházási stopot?

– Lázár János miniszter és kollégái dolgoznak ennek a szakmai revízióján. A beruházási stop a gazdasági növekedés visszatérésével oldódhat, ha rendelkezésre állnak a szükséges források, akkor megvalósulhatnak a tervezett fejlesztések. A beruházási stop hatását nem dramatizálnám túl, hiszen a beruházási rátánk 28,5 százalék, ami a legmagasabb az Európai Unióban. Ennek durván a 6 százaléka az állami beruházási arány, ez némileg csökkent az elmúlt hónapokban, de még mindig elég magas. Komoly nagyságrendű sztrádaépítések mellett Paks 2 vagy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése is zajlik.

– Az ellenzék megszorításokat emleget rendszeresen, kell-e lakosságnak elvonásoktól tartania?

– Mindig lesznek olyanok, akiknek mindenről ugyanaz jut eszükbe, a baloldal általában a megszorítások logikájában gondolkodik. Érdemes visszaemlékezni a 2008 utáni időszakra, amikor Gyurcsányék kormányzása alatt az IMF hathatós segítségével a megszorítások a napi valóság részeivé váltak. Ekkor vettek el egyhavi bért a közszférában, egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. Ezeken túl vagyunk, a 2010-es választások lezárták ezt a korszakot. Az igazán nagy teljesítmény éppen az, hogy két nagyon komoly válságot külső segítség nélkül tudott kezelni a magyar gazdaság. Az egyik a pandémia okozta világválság volt, a másik a háború és európai szankciók okozta energiakrízis. A kormány háborús időkben is megvédi a családtámogatáskat, a nyugdíjakat, nem elvesz, ahogy a baloldal tette. Kétségkívül a hiányunk magasabb lett, az adósságszint átmenetileg megnőtt, de tavaly már elkezdtük a csökkentést, visszatérünk a pandémia előtti pályához. A magyar államadósság a 80 százalékos szintről jövőre már 66,7 százalékra csökkenhet. Ez egy kedvező pálya, a piaci befektetők visszaigazolták a kedvező folyamatot. A hiányt mérsékelni kell, jövőre már újra 3 százalék alatti hiánnyal számolunk.

– Akkor a csok átalakítása nem a költségvetés nehéz helyzete miatt történt meg?

– Nem, mert más formában hozzávetőlegesen ugyanazt a nagyságrendet fogjuk elkölteni lakástámogatásokra. Két területhez nyúltunk hozzá, az egyik a babaváró támogatást érinti. Ha igaza van a szakembereknek abban, hogy akkor fog nagycsalád kialakulni, ha az első gyerek már az anya 30 éves kora előtt megszületik, akkor nekünk is erre kell összpontosítanunk. Ez volt az oka annak, hogy megemeltük a keretösszeget, így 10 millióról 11 millióra nőtt a támogatási összeg. Beiktattunk egy átmeneti időszakot, ha valaki 30 év fölött van, de már várandós, akkor még ezt a támogatást igénybe tudja venni. A másik terület a csokot érinti. A csok átalakítása egy ingatlanpiaci kényszerhelyzetből fakad, ugyanis az látható, hogy a nagyvárosokban, a fővárosban és a megyei jogú városokban az ingatlanok árai sokkal jobban növekedtek az elmúlt években, mint a kistelepüléseken, ezért ott nagyobb érdemi segítséget a csok már nem jelent. Ezért döntöttünk úgy, hogy az 5000 fő alatti településeken a támogatási rendszer megmarad, az összege emelkedik, a városokra pedig új rendszert fogunk elindítani. Ezen jelenleg is dolgozik egy lakáspolitikai munkacsoport.

–Mi lesz a hitelezéssel Magyarországon? Az elmúlt pár hónapban jelentősen csökkent a hitelfelvételi kedv a lakossági, valamint vállalati fronton.

– Az egészséges hitelezési pillér kulcseleme a gazdasági növekedésnek. Ehhez azonban az inflációnak csökkennie, a kamatkörnyezetnek pedig javulnia kell. Természetesen azok a programok, amiket az állam elkezdett, mint a Baross Gábor Program, illetve a Széchenyi Kártya Program kiszélesítése kedvezőek, jelentős vállalati körnek tudtak segíteni. A gazdasági növekedés viszont nem tud erre tartósan ráépülni. A hitel- és kamatkörnyezetnek kell úgy megváltoznia, hogy érdemes legyen akár a vállalatoknak, akár a lakosságnak hitelt igénybe venni. A jegybankkal együtt megtett kormányzati lépések segíteni fognak abban, hogy az infláció csökkenjen, a kamatok lejjebb menjenek és a hitelpiac beinduljon. Óhatatlanul, amikor a lakosság azt érzékeli, hogy az árak nagyobb ütemben nőnek, mint a fizetések, akkor megcsappan a hitelfelvételi kedv.

– Állandó kérdés az oktatás és az egészségügy helyzete, mennyi pénzből gazdálkodnak jövőre?

– Az oktatás és az egészségügy 2024-ben jelentős többletforrásból gazdálkodhat. Jövőre 3430 milliárd forintnyi támogatás jut az oktatásra, ami 629 milliárddal több, mint az idei előirányzat, tehát jelentősen növekednek a források. Ami pedig a fizetéseket illeti, 250 milliárd forintot szánunk a pedagógusbérekre 2024-ben, és ha ehhez megérkeznek az uniós források, akkor jóval magasabb béremelés lehet annál, mint amit most a költségvetésben a parlament elfogadott. Az egészségügyben ugyanez a helyzet. Ott az orvosok béremelése után most az ápolóké van soron, ami az idén júliusban esedékes béremelés követően jövő márciusban folytatódik. Mindkét terület működésére jóval több forrást jut jövőre az elfogadott költségvetés alapján, mint idén.

– Jelentősen megemelkednek jövőre az állam kamatkiadásai, 2019-ben még 1000 milliárdot tett ki, ez 2024-ben 3000 milliárdra rúg. Ezt hogy lehet lefaragni?

– Jelenleg annak a hatásnak vagyunk az idén és jövőre az elszenvedői, ami a megváltozott világgazdasági környezetből, a magasabb inflációból és a magasabb kamatokból következik. Amíg Magyarország az adósságszintjét nem tudja a környező országok átlagos szintjére csökkenteni, addig nekünk mindig nagyobb teher lesz a kamat- és az adósságszolgálat. Ez a GDP arányában 2 százalék környékén volt a pandémia előtt, 3,8 százalék körül lesz az idei évben és nagyjából hasonló 2024-ben. A probléma abból fakad, hogy az a hitel, amit magasabb kamatok mellett felvettünk egy, három vagy akár öt évre, az nem tud egy pillanat alatt kifutni a rendszerből. Lényegében ugyanaz történik, mint az energiaárak tekintetében, amelyek hiába csökkennek, a cégek sokszor benne ülnek a magasabb áron kötött energiaszerződéseikben. Jövőre is még a környező országhoz képest magasabb adósságszolgálatunk lesz, de azt követően, ahogy kifutnak ezek a kamatszintek, elkezd fokozatosan csökkenni.

– Kovács Árpád, a KT elnöke azt mondta, hogy jövő év végére teljesítheti Magyarország az euró bevezetésének feltételeit. Nem lett volna egyszerűbb az elmúlt egy év, ha Magyarország eurót használ?

– Valószínűleg egyszerűbb lett volna. Már az is egyszerűbbé tette volna a tervezési munkát és a finanszírozást, ha az ERM–2 rendszer tagjai vagyunk. A magyar kormány álláspontja következetes ebben az ügyben: az uniós csatlakozásunkkor vállaltuk az euró bevezetését, de a csatlakozás helyes időpontjának kiválasztását alapos mérlegelésnek kell megelőznie. Érdemes viszont hangsúlyozni, hogy az euró nem csodaszer, nem ettől lesz jobb vagy rosszabb egy gazdaság állapota. Ami igazán számít, az a gazdaságpolitika minősége és hatékonysága. A cseh gazdaság jobban teljesít, mint a szlovák, holott a szlovákoknál euró van, a cseheknél meg saját deviza. A Gyurcsány-kormány idején Szlovákia relatív fejlettsége megelőzte a magyart, majd 2018-ban Magyarország visszaelőzte Szlovákiát. A gazdaságpolitikai döntések számítanak, hogy hogyan javítják a hatékonyságot, a versenyképességet, hogyan tudnak hozzájárulni a gazdasági célok eléréséhez. Gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a kormánynak ebben a kérdésben nem szabad.

– A kormányzat szerint védelmi költségvetés készül 2024-re is. Milyen hatásokat gyakorol az orosz–ukrán háború a gazdasági folyamatokra, illetve a hazai pénzügyekre?

– Vannak azonnali közvetlen hatások, mint például az, hogy a háború kitörése óta naponta átlag tízezer ukrán menekült lép be az országba. Az ő ellátásuk, segítésük jelentős költségvetési feladat, ezt a költségvetés finanszírozza. A védelmi költségvetés feladata a rezsivédelem biztosítása is. Az energiapiacokon bizonytalanság van, hiába csökkentek az energiaárak, ez pillanatokon belül megváltozhat. Ekkor is működnie kell a rezsivédelemnek. Ugyancsak a védelmet, méghozzá szó szerinti fizikai biztonságot és védelmet jelent a honvédelem fejlesztése. Magyarország a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ezzel eleget tesz a NATO-vállalásának is, és megerősíti saját biztonságát. Több védelmi ipari beruházás van folyamatban, ezek hosszú távon a gazdasági növekedés forrásai is lesznek, segítik az export bővülését.

Sajátos helyzet, hogy miközben a magyar gazdaság kilátásai javulnak, az a külső környezet, aminek uniós tagországként részesei vagyunk, folyamatosan romlanak. Európa gazdasága vesztésre áll az ázsiai és amerikai versenytársakkal szemben. A drágább energia hatással lesz Európa versenyképességre, hiszen a jövőben az olcsó orosz energia helyett más kontinensekről beszerzett drága LNG vagy a zöldátállás extra költségei ronthatják a piaci lehetőségeket. Amerika az IRA (Inflációcsökkentési Törvény – Inflation Reduction Act) szabályaival közben protekcionista módon tartja távol az európai autóipart az amerikai piacoktól. A tőkepiacokon szintén látszik, hol érdemes befektetni. Európa az elmúlt 20 évben folyamatosan veszített tőkevonzó képességéből, egyre kisebb a tőkebefektetések aránya az Egyesült Államokhoz és az ázsiai piacokhoz viszonyítva.

– A főváros nem akarja kifizetni a szolidaritási hozzájárulási adót, az ügyben most hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék. Ezt hogyan kommentálná?

– Eddig azt hihettük, hogy ha nem is hoz jó gazdasági döntéseket a főpolgármester, jogi tanácsadói azért vannak, és felméri a döntése jogi következményeit. A Fővárosi Törvényszék elutasító végzése azt mutatja, hogy a Városházán nemcsak pénzügyi, jogi problémák is vannak. Döbbenetesnek tartom, miszerint a főváros abból csinál politikát, hogy nem hajlandó részt venni az alapvetően szolidaritási együttműködésben. Mi ennek a lényege? A gazdagabb települések befizetéseivel tudjuk a szegényebb települések beruházásait, fejlesztéseit, működését támogatni. Azt mondja a főpolgármester úr, hogy ők nem hajlandók ezt befizetni. Ez a hatályos jogszabályoknak ellentmond, a Fővárosi Törvényszék végzése elutasította a fővárosi keresetet. Érthetetlen, hogy az ország leggazdagabb települése, amelynek 200 milliárdos megtakarítása volt 2019-ben, hogy került ilyen rövid idő alatt csődközeli helyzetbe. Csak az idén 271 milliárd forint adóbevétele származik iparűzési adóból, ami jövőre 316 milliárdra emelkedik, ehhez képest az a szolidaritási hozzájárulási adó, amiről beszélünk, durván 50 milliárd forint körül van. A gazdasági növekedés előnyeit leginkább a főváros fogja élvezni, hiszen az iparűzési adó mértéke ott növekszik a legnagyobb mértékben a következő évben. Felelőtlen hozzáállásnak és morálisan is kifogásolható magatartásnak gondolom, hogy miközben az ország jelentős része munkavállalóként vagy a vállalkozásával is hozzájárul a főváros gazdasági teljesítményéhez, a főpolgármestert ezt nem méltányolja.

– Mit fog érezni egy átlagos állampolgár jövőre Magyarországon, tud-e egyről a kettőre lépni?

– Mindenki azt fogja érzékelni, hogy gyógyulnak a pandémia, a háború és a szankciók okozta sebek, a gazdaság folyamatosan visszatérhet a növekedési pályára, oda, ahol a pandémia előtt volt. Érezhető reálbér-növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják. Nyugdíjas honfitársainknak nemcsak a nyugdíjak értékállóságát garantáljuk, hanem a nyugdíjprémium kifizetésével reálértéken is igyekszünk pluszsegítséget adni. Ha jövőre 4 százalékos gazdasági növekedés lesz, akkor nyugdíjprémiumot is tudunk fizetni, ami hozzájárulhat a nyugdíjak növekedéséhez, erre tartalékot képeztünk a költségvetésben. A beruházási oldal erősödni fog, amit segíthet a csökkenő infláció és az MNB által megkezdett lazítással a tovább mérséklődő kamatok. Összességében javuló gazdasági környezet segíti a családokat, a vállalkozásokat. Magyarország gazdasági kilátásai kedvezőek.

Kapcsolódó írásaink

Itt tart a forint hétfő reggel

ĀMinimálisan változott a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben hétfő reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest