Gazdaság

A Bank of China elnökével találkozott Nagy Márton

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kínai útja keretében találkozott Liu Jinnel, a Bank of China elnökével, továbbá a magyar–kínai kapcsolatok fontosságára tekintettel a tárgyalásra Pekingbe utazó Li Kexinnel, a Bank of China Magyarország vezérigazgatójával – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel.

A Bank of China elnökével találkozott Nagy Márton
Nagy Márton: A jüan világgazdasági szerepe egyre meghatározóbb
Fotó: MH/Purger Tamás

A közlemény szerint az 1912-ben alakult pénzügyi intézmény a világ negyedik legnagyobb bankja, Magyarországon 1997 óta van jelen. A megbeszélés kapcsán a miniszter kiemelte, hogy „Magyarország regionális pénzügyi központtá kíván válni”, amely hídfőállást jelenthet a kínai pénzintézetek számára is. Hozzátette, hogy a jüan és a kínai befektetések világgazdasági szerepe egyre meghatározóbb, Kína globális pénzügyi pozíciója pedig folyamatosan erősödik. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kiváló kapcsolatokat ápol az országban már működő kínai bankokkal, a Bank of China, a China Construction Bank Corporation, a China Development Bank, valamint az Asian Infrastructure Investment Bank képviseleteivel.

A felek megvitatták a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok legfontosabb kihívásait, a széles körű pénzügyi és gazdasági kapcsolatok aktuális helyzetét, valamint az együttműködés bővítésének lehetséges irányait, amelyek közül kiemelkedik a befektetésekhez kapcsolódó finanszírozás területe.

Kína hazánk kiemelt partnere: az FDI-állomány három százaléka köthető kínai befektetésekhez, a kereskedelemben a kilencedik legmeghatározóbb ország, miközben a kínai vállalkozások 16 ezer magyar család megélhetését biztosítják – olvasható a GFM közleményében.

Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt júniusban havi összevetésben. A devizatartalék a májusi 3177 milliárd dollárhoz képest 16 milliárd dollárral, 3193 milliárd dollárra emelkedett júniusban az ázsiai ország devizafelügyeletének (SAFE) pénteki közlése szerint. Szakértők egymilliárd dollárral, 3178 milliárd dollárra növekvő devizatartalékra számítottak júniusra. A kínai devizatartalékok növekedésének hátterében részben az amerikai dollár gyengülése állt más vezető devizákkal szemben. A jüan két százalékkal gyengült a dollárhoz képest júniusban, amikor a dollár jegyzése 1,2 százalékkal süllyedt a világ főbb valutáit tartalmazó kosárral szemben. Kína devizatartaléka múlt év végén 3128 milliárd dollár volt, 65 milliárd dollárral alacsonyabb az idei június véginél. Ugyancsak a SAFE számolt be pénteken arról, hogy Kína aranytartaléka 67,95 millió unciára nőtt júniusban a májusi 67,27 millió unciáról, ugyanakkor az aranytartalék értéke a májusi 132,15 milliárd dollárról 129,93 milliárd dollárra csökkent.

Kapcsolódó írásaink