Gazdaság

Továbbra is hatalmas profitot termelnek az Oroszországban maradt cégek

A fennmaradó vállalatok 2021-ben legalább 18 milliárd dollárnyi adót fizettek Oroszországnak

A jelentés szerint a nyugati vállalatok jó része továbbra is folytatta a tevékenységét Oroszországban – írta meg a Magyar Nemzet.

A B4Ukraine, egy több mint nyolcvan civil szervezetet tömörítő nemzetközi koalícióáltal készített elemzés szerint a nyugati országok a vállalásaikkal és a szankciós politikáikkal ellentétben koránt sem tettek eleget annak érdekében, hogy a hazai vállalataik megszakítsák a kapcsolataikat Oroszországgal.

A 2022 elején Oroszországgal kapcsolatban álló, nemzetközi cégek többsége továbbra is üzletel az országban. A G7-országok közül Franciaország, Németország, Olaszország és Japán vállalatai a legrosszabbak a kivonulásban a B4Ukraine elemzése szerint. Azon vállalatok közül, amelyeknek az ukrajnai háború kezdetén volt helyi orosz leányvállalatuk, csak minden tizedik fejezte be az oroszországi üzletág felszámolását vagy eladását.

A fennmaradó vállalatok 2021-ben legalább 18 milliárd dollárnyi adót fizettek Oroszországnak, amely elegendő ahhoz, hogy két hónapig finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját a szervezet elemzése szerint.

Egy évvel az invázió után és kilenc évvel az orosz agresszió kezdete óta ez túl kevés előrelépés. Miközben a G7 kormányai támogatják Ukrajnát, több milliárd fontnyi támogatást nyújtva, csaknem ezer nagyvállalatuk úgy döntött, hogy továbbra is üzleteket kötnek és adót fizetnek Oroszországban, közvetve támogatva ezt a szörnyű háborút és aláásva a szankciókat

– mondta Eleanor Nichol, a B4Ukraine Koalíció ügyvezető igazgatója.

A jelentés szerint összehasonlítva a csoport segélyezési hozzájárulásával, a G7-kormányok minden egyes hét dollár után, amelyet a G7-kormányok segélyként adtak Ukrajnának, a vállalatai továbbra is egydollárnyi adót fizethetnek az orosz államnak.

A B4Ukraine felszólítja a G7-ek, az EU és Svájc kormányait, hogy ösztönözzék vállalkozásaikat az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítására, és adjanak ki piaci iránymutatást, hogy figyelmeztessenek az ottani üzleti tevékenység folytatásának megnövekedett kockázataira.

Miközben az Oroszországgal üzletelő vállalatok az elmúlt évben megnövekedett profitjukról számolnak be, az ukránok csak a veszteségeikről adhatnak számot. A több mint hetvenezer orosz háborús bűncselekmény által örökre meggyötört milliókról. Több mint 5300 rakétát és kamikaze drónt, amelyek Ukrajna-szerte kritikus infrastruktúrát, lakóházakat, iskolákat, kórházakat céloztak, részben az oroszországi multinacionális vállalatok által befizetett adók tették lehetővé

– mondta Nataliya Popovych, a B4Ukraine Koalíció tagja.

A megmaradó vállalatoknak most az orosz törvények azon változásaival is meg kell küzdeniük, amelyek megkövetelik tőlük, hogy megkönnyítsék a sorkatonai szolgálatot az alkalmazottak számára, és kérésre anyagi támogatást nyújtsanak az orosz hadseregnek, valamint azzal a fenyegetéssel, hogy a kormány kisajátítja a vagyonukat.

A vállalatok az orosz rulett potenciálisan halálos játékát játsszák azzal, hogy szándékosan vállalják a szabályozási, jogi, hírnévbeli és pénzügyi kockázatok egész sorának való kitettséget azzal, hogy továbbra is üzleti tevékenységet folytatnak, és katonai ellenőrzés alatt álló ellátási láncokat használnak Oroszországban

– mondta Rich Stazinski, a B4Ukraine Koalíció tagja.

A B4Ukraine emellett arra hívta fel a kormányok és gazdasági ügynökségek figyelmét, hogy minden rendelkezésre álló hatáskörükkel élve ne támogassák az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és befektetési tevékenységet, beleértve a közpénzek visszatartását azoktól a vállalatoktól, amelyek továbbra is üzletelnek Oroszországgal.

Kapcsolódó írásaink