Gazdaság
Amikor a vadkár vis maiornak minősül

Az agrártámogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek ellehetetlenítik a támogatásokban vállaltak teljesítését. Ezen vis maior események bejelentését, az esemény bekövetkezését vagy egyes esetekben a károsodás észlelését követő 21 napon, de legkésőbb 6 hónapon belül elektronikus úton kezdeményezhetik az érintett gazdálkodók a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül, annak érdekében, hogy mentesüljenek bizonyos támogatási feltétel(ek) teljesítése alól.

A vad által okozott kár csak bizonyos feltételek esetén fogadtatható el vis maior eseménynek – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mint kifejtik, a gazdálkodónak ilyenkor a vadkárt igazolnia kell hitelt érdemlő dokumentumok benyújtásával, így többek között a vadászatra jogosult által kiállított igazolással, valamint közre kell működnie a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon. Feltétel továbbá, hogy a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül értesíteni kell.

A vis maior elfogadtatásának feltétele még: a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúrát termesszenek, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváló vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát. A mezőgazdasági tábla esetén továbbá hozzá kell járulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, a föld használója pedig jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. A fentiekben ismertetett – nem teljes körű – megelőző intézkedéseket dokumentumokkal is igazolni kell. Például számlamásolatokkal, bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációival, a vadászatra jogosult és a föld használójának nyilatkozatával a jogszabályban előírt kötelezettségek részletes teljesítéséről, vadkár igény érvényesítésére vonatkozó dokumentációkkal stb.

Fentiektől kissé eltérő a védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel, például a vetési varjú okozta káresemény. Ez esetben a vis maiort az illetékes természetvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni, amely tartalmazza azt, hogy a védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében a gazdálkodó kért riasztási módszer alkalmazásához szükséges engedélyt, illetve hatósági felügyeletet, tekintettel arra, hogy az okozott kártételt a tőle elvárható módon és mértékben már nem volt képes megelőzni. Mindemellett igazolni kell azt is, hogy a gazdálkodó a káresemény megelőzése érdekében milyen tőle elvárható lépéseket tett meg a károk mérséklése érdekében. Védekezett-e például mechanikusan, volt-e kerítése, madárhálója, megfelelő agrotechnológiát alkalmazott-e stb. Amennyiben a káreseményt fokozottan védett állatfaj egyede okozta és a riasztási módszerek alkalmazásához – természetvédelmi vagy más közérdek hiányában – a természetvédelmi hatóság nem járult, illetve nem járulhatott hozzá, akkor a vis maior esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokhoz csatolni kell a természetvédelmi hatóság igazolását is arról, hogy a riasztásra nincs lehetőség.