Gazdaság

Amikor a vadkár vis maiornak minősül

A mezőgazdászok gazdálkodása során vis maior eseményként ismerhető el olyan esemény, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A lehetséges vis maior események közül jellegénél fogva sajátságos a vad által okozott kár, azaz a vadkár.

Amikor a vadkár vis maiornak minősül
Vetési varjak
Fotó: Pierre Vernay / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Az agrártámogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek ellehetetlenítik a támogatásokban vállaltak teljesítését. Ezen vis maior események bejelentését, az esemény bekövetkezését vagy egyes esetekben a károsodás észlelését követő 21 napon, de legkésőbb 6 hónapon belül elektronikus úton kezdeményezhetik az érintett gazdálkodók a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül, annak érdekében, hogy mentesüljenek bizonyos támogatási feltétel(ek) teljesítése alól.

Vaddisznó
A vaddisznó is betévedhet a kukoricásba
Fotó: MH

A vad által okozott kár csak bizonyos feltételek esetén fogadtatható el vis maior eseménynek – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mint kifejtik, a gazdálkodónak ilyenkor a vadkárt igazolnia kell hitelt érdemlő dokumentumok benyújtásával, így többek között a vadászatra jogosult által kiállított igazolással, valamint közre kell működnie a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon. Feltétel továbbá, hogy a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül értesíteni kell.

Az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla szélén olyan növényt kell termeszteni, amely magassága alapján lehetővé teszi a vad észlelését
Az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla szélén olyan növényt kell termeszteni, amely magassága alapján lehetővé teszi a vad észlelését
Fotó: MH archív/Katona László

A vis maior elfogadtatásának feltétele még: a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúrát termesszenek, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváló vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát. A mezőgazdasági tábla esetén továbbá hozzá kell járulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, a föld használója pedig jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. A fentiekben ismertetett – nem teljes körű – megelőző intézkedéseket dokumentumokkal is igazolni kell. Például számlamásolatokkal, bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációival, a vadászatra jogosult és a föld használójának nyilatkozatával a jogszabályban előírt kötelezettségek részletes teljesítéséről, vadkár igény érvényesítésére vonatkozó dokumentációkkal stb.

Képünk illusztráció
A mezőgazdászok részéről a megelőzés is rendkívül fontos
Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP

Fentiektől kissé eltérő a védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel, például a vetési varjú okozta káresemény. Ez esetben a vis maiort az illetékes természetvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni, amely tartalmazza azt, hogy a védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében a gazdálkodó kért riasztási módszer alkalmazásához szükséges engedélyt, illetve hatósági felügyeletet, tekintettel arra, hogy az okozott kártételt a tőle elvárható módon és mértékben már nem volt képes megelőzni. Mindemellett igazolni kell azt is, hogy a gazdálkodó a káresemény megelőzése érdekében milyen tőle elvárható lépéseket tett meg a károk mérséklése érdekében. Védekezett-e például mechanikusan, volt-e kerítése, madárhálója, megfelelő agrotechnológiát alkalmazott-e stb. Amennyiben a káreseményt fokozottan védett állatfaj egyede okozta és a riasztási módszerek alkalmazásához – természetvédelmi vagy más közérdek hiányában – a természetvédelmi hatóság nem járult, illetve nem járulhatott hozzá, akkor a vis maior esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokhoz csatolni kell a természetvédelmi hatóság igazolását is arról, hogy a riasztásra nincs lehetőség.

Kapcsolódó írásaink